Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - A Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelemadók területén Islamabadban, 1992. február 24-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - Az Országgyűlés döntése az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. november 22-i állásfoglalásáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
189 amint említettem , ami az ügy érdemére vonatkozik. Azonban a Házszabály arra is tartalmaz rendelkezést, hogyha a határidőt az interpelláló képviselő túllépte, rögtön m eg lehet tőle a szót vonni, mert az időkeretét túllépte. Határidőn belül azonban csak az 54. § általános szabályai adnak iránymutatást, mégpedig ez a tárgyra térés és a szómegvonás szakasza. Hadd idézzem önöknek ezt az igen rövid szakaszt: "Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére." Pusztán ebből az eljárási szakaszból, amit felolvastam, megválaszolható a kér dés, hogy nem házszabályszerűen járt el az akkori levezető elnök, amikor megvonta a szót az interpelláló képviselőtől. Ugyanis az első figyelmeztetés után a képviselő folytatni kívánta interpellációját, majd pedig a levezető elnök felszólította, hogy tegye föl a kérdést az államtitkár úrnak, és ne folytassa tovább az interpellációt. Hangsúlyozom, jóval az időkereten belül történt ez. A fő problémánk azonban az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásával volt, részben azért, mert ugyanolyan szűkszavú volt az a papír, amit a képviselőtársak kézhez kaptak, mint amilyen szűkszavú volt az elnök úr előbbi előterjesztése; semmiféle hivatkozás vagy házszabályi alap vagy érvek, mérlegelés nem tűnt ki sem az írásban foglalt anyagból, sem abból, amit az elnök úr önökkel ismertetett. Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásának érdemi oldalával szeretnék foglalkozni és nem az eljárásival, mert az benne volt az 54. §ban. A Házszabály 116. §ának (4) bekezdése írja azt, hogy az interpelláció kapcsán a leírt szöveghez képest új tényt nem tartalmazhat az interpelláció. Tehát nem szól a Házszabály arról, hogy magyarázatkérés kapcsán, indokolás kapcsán milyen érvanyagot lehet felhozni a gondolatmenet alátámasztására, kifejtésére vagy megindokolására. (17.30) A Házszabályban ez a z "új tényt nem tartalmazhat" kitétel sem abszolút, hanem azt mondja a Házszabály, hogy a meginterpellált miniszter egyetértésével ettől a szakasztól is el lehet térni - tehát nem abszolút tilalom ez a szakasz. Az más kérdés, hogy az nincs szabályozva, hog yan lehet eltérni, tehát előre be kell jelentenie, illetőleg ha utólag a miniszter észleli, akkor a miniszter kérheti, hogy erre a kérdésre azért nem válaszol, mert ez új tény. Mire szolgál egyébként az, hogy írásban be kell nyújtania a képviselő nek az interpellációt? Arra szolgál, hogy a válaszadó felkészüljön a kérdésre. Arra viszont teljes egészében elegendő az, hogy az interpellációs kérdést, a tényt és a körülményt elmondja. Én úgy gondolom, hogy a képviselők kiskorúsítása lenne az, ha elvárn ánk, hogy Atól Zig mindent írjon le a képviselő, majd ezt követően csak egy dolga van, hogy ezt itt a plenáris ülésen felolvassa. Házszabályi hivatkozásokkal kérem önöket, hogy ne fogadják el az alkotmányügyi bizottság hivatkozott állásfoglalását, mert h ázszabálysértő, és kérem, gondolják meg azt, hogy ez az egyik legalapvetőbb ellenzéki joga a képviselőknek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Sz övetségéből. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a kérésem, hogy az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottságnak ezt az ügyrendi jellegű állásfoglalását erősítse meg szavazatával. Miért? Az ügynek egy központi kérdése az interpelláció fogalma, az interpelláció jelentősége. Az interpellációt az egyszerű kérdéstől az különbözteti meg elsősorban tartalmilag, hogy az
