Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - A Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelemadók területén Islamabadban, 1992. február 24-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - Az Országgyűlés döntése az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. november 22-i állásfoglalásáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
190 Országgyűlésnek szavaznia kell az interpelláció elfogadásáról, ha az interpellációra adott válasszal az interp elláló képviselő nem értett egyet. Ez kiemeli a kérdések köréből, hiszen a kérdéseknél ilyen szavazásra nem kerülhet sor. Ha szavazásra kerül sor, az interpellációnak közjogi jelentősége van. Ha közjogi jelentősége van, akkor pedig a miniszternek is, aki v álaszol, és az Országgyűlésnek is döntési helyzetben kell lennie. Hogy döntési helyzetben lehessen, éppen ezért a Házszabály tartalmazza azt a rendelkezést, amelyre Dávid Ibolya is hivatkozott, hogy a tényeket, amelyek az interpellációban előfordulnak, elő zetesen közölni kell a miniszterrel, hogy a tényekre felkészülhessen, ne kelljen rögtönöznie, ne váljék komolytalanná az interpellációs válasz. Az adott esetben mi történt? Az írásban bejelentett interpellációhoz képest az interpelláló képviselő összesen h árom új tényt állított, amiről nem volt elvárható, hogy bárki azonnal reagáljon rá. Az elvárhatóságot én úgy értem, hogy vannak nyilvánvalóan köztudott dolgok, vannak jogszabályok, amelyeket ismernie kell a miniszternek - az adott tényállítások nem ilyenek voltak. Többek között például egy szakvéleményre való hivatkozás is elhangzott, amelyből fel kellett volna készülni. (Zaj.) Ha az Országgyűlést levezető elnök komolyan veszi a feladatát, akkor az interpellációs eljárás közben is vigyáznia kell arra, hogy a Házszabály rendelkezéseit tartsa meg az Országgyűlés, illetőleg az egyes képviselők. Az adott esetben ez történt: az eljáró elnökhelyettes - alelnök asszony - azt mondta, hogy kérem, ragaszkodjon az írott interpellációjához. Ez volt az első figyelmezteté s. Teljesen korrekt figyelmeztetés, összhangban volt a Házszabállyal. Utána kialakult egy vita, a vita végén eltelt az idő, és ekkor hívta fel a képviselőt, hogy most már mondja el akkor a kérdését, ha az idő eltelt. A lényeg az, hogy az interpelláló képvi selő túllépett a Házszabály szerinti interpellációs szabályokon. Olyan tényekre hivatkozott, amelyek írásban nem lettek előterjesztve, tehát amelyekre a miniszter eleve nem készülhetett, ezért teljes egészében jogszerűen járt el az eljáró alelnök abban az esetben, amikor erre figyelmeztette a képviselőt. Hogy ebből egy terméketlen ügyrendi vita lett és közben az idő elment, ez egy másik kérdés, ettől még nem hosszabbodik meg az interpellációs időtartam. Az alkotmányügyi bizottság ezért úgy foglalt állást, h ogy semmiféle házszabályszegést nem követett el az ülést levezető alelnök akkor, amikor az adott intézkedést foganatosította. Ennek megfelelően az a kérésem, hogy a vitában kialakult álláspontot, amelyet nagy többséggel fogadott el az alkotmányügyi bizotts ág, szavazásával erősítse meg az Országgyűlés is. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kérdezem, kíváne még valaki a kérdéshez hozzászólni. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. (Moraj a bal oldalon.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az interpellációval kapcsolatban a törvény szövegének felidézésével indokoljam a Független Kisgazdapárt álláspontját, amely az, hogy az alkotmányügyi bizottság tévesen értékelte a Házszabálynak az interpellációval kapcsolatos rendelkezéseit, ezért a Független Kisgazdapárt azt nem fogja megszavazni. Mire alapítom a kisgazda álláspontot? A Házszabály 116. §ának (4) bekezdése nemcsa k azt mondja ki, hogy az interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amely korábban nem szerepelt az írásbeli interpellációban, hanem áttételesen tartalmazza azt a megállapítást is, hogy az interpellációnak van egy írott szövege és van egy szóbeli szöve ge. Nem véletlenül fogalmaz úgy a 116. § (4) bekezdése, hogy az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott, mert hiszen az erre való utalással és azzal a ténnyel,
