Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
1876 vonatkozó rendelkezésekben nem határozza meg pontosan azt a szervet, amely ezt elrendelheti. Ide vonatkozóan az indoklás nem ad eligazítást. A védett természeti területek - a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédel mi terület, a természeti emlékek - a javaslatban külön meghatározást kaptak. Ezzel kapcsolatosan külön is kiemelendő az a rendelkezés, amely szerint csak miniszter jogosult nemzeti park, tájvédelmi körzet létesítésére. A kiemelés azért szükséges, mert a sz övegezésből az következik, hogy a miniszter létesíti ezeket a védett tárgyakat, míg ezzel szemben egyértelmű, hogy a miniszter bizonyos területeket csupán ilyenné minősít. Ennek megfelelően feltétlenül indokolt a javaslat idevonatkozó rendelkezésének módos ítása is. Ebben a körben a javaslat utal a tudományos és a bioszférarezervátumokra, de nem határozza meg a rezervátum fogalmát, amit viszont feltétlenül szükségesnek tartunk. Újszerű rendelkezés a védőövezetre vonatkozó azon szabály is, amely a védett ter mészeti terület körüli természeti egység megóvását segíti elő. A védőövezetről ez ideig csak a nyomvonalas vezetékkel összefüggésben találkoztunk jogi szabályozásban. Helyesnek tartjuk a védőövezet intézményének kiterjesztését és azt, hogy a védőövezetben folytatható tevékenységet a miniszter vagy az önkormányzat rendeletben határozza meg. A javaslat részletes szabályokat tartalmaz a jogszabályok megszegésének eseteire is. Ezek közül külön is kiemelendő a természetvédelmi bírság és a természetvédelmi szabál ysértés. Úgy véljük, hogy a 200 ezer forintig terjedő pénzbírság megfelelő prevenciós hatást vált ki. Tudatosítani kell azonban, hogy a természet mint nemzeti kincs nem csupán jogi eszközökkel védendő, hanem meg kell tanulni annak megbecsülését, tiszteletb en tartását is. Ennek érdekében át kell formálni az ember tudatát, és már óvodáskortól kezdődően természetszeretővé kell nevelni az embereket. Engedjék meg, hogy röviden még egykét módosításról, illetve szövegezési változásról is szóljak. A törvényjavasla t a 41. § (2) bekezdése felsorol tevékenységeket, amelyekhez védett állatfaj esetén - idézem - "az igazgatóság engedélye szükséges". A (4) bekezdés pedig így szól: "Fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény alá tartozó állatfajok esetén a (2) bekezdé s szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből fontos esetben adható meg." Ezzel a bekezdéssel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tenném. Először is: szinte minden vadon élő állat- és növényfaj - mint például a solymász madarak , amel yet rekreációs célból szokás tartani, az egész kulturált világban beletartozik ebbe a kategóriába. Ugyanis a washingtoni egyezmény, amelyet hazánk is aláírt, rendkívül körültekintő módon különböző mértékű védelem alá helyez nagy számú állat- és növényfajt, elsősorban transzportra, tenyésztésre és kereskedelemre vonatkozóan. A megfogalmazás félrevezető, a szakterületen nem járatos, de a törvényjavaslat elfogadásában tevékenykedő képviselőtársaim számára azt a benyomást kelti, hogy csak néhány rendkívül ritka állatfajról van szó. Másodszor: kiemelten inkorrektnek tartjuk azt a kikötést, hogy a (2) bekezdésben felsoroltak csak "természetvédelmi vagy más közérdekből fontos esetben adható meg". Ez a kikötés azt jelenti, hogy az engedélyek megadása egyoldalú dönté shez kötött; nem adják meg, ha nem akarják, hiszen csak a természetvédelmi szervek döntik el, hogy érdeküke a tevékenység. Nem szakmai indokok, nem a valós természetvédelmi érdekek döntik el az engedélyek, kérelmek sorsát. (18.10) A (2) bekezdésben felsor olt tevékenységek a védett állatfajok jelentős része esetén semmiféle természetvédelmi érdeket nem sértenek, jóllehet nem érdekük a természetvédelmi szerveknek. A törvényjavaslatban való megfogalmazásuk lehetőséget ad a tudományos kutatás szabadságának kor látozására is. A törvényjavaslatban leírt megközelítés melegágya lehet a korrupciónak is. Még egyszer kiemeljük, hogy a felsorolt tevékenységek engedélyezése szakmai döntések kérdése kell hogy legyen. Ez csak akkor érvényesül, ha ennek a bekezdésnek a meg fogalmazása módosul. Például: "fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény alá tartozó állatfajok esetén"; a
