Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióba történő belépéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DUNAI IMRE ipari és kereskedelmi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1843 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem rég múlt egy éve, hogy Párizsban a szlovák és magyar miniszterelnök aláírta az úgynevezett alapszerződést. Az aláírást sok vezető nyugati ország komoly előrelépé snek látta, ám mindkét érintett országban akadtak, akik a szerződés kapcsán hazájuk érdekeinek feladásától féltek. A magyar parlamenti ellenzék sem támogatta az aláírást, de felszólalásaiban kiemelkedő jelentőségűnek tartotta a szlovákmagyar közeledést. K ötelességünk volt viszont, különösen a kormány hurráoptimizmusának láttán, felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovák fél szándékai nem a szerződés végrehajtására, csupán az aláírás révén megszerezhető nemzetközi elismerésre vonatkoznak. Az azóta eltelt idő és az alapszerződés múlt heti pozsonyi ratifikációja igazolta kritikánkat. Felszólalásomban nem a szlovák magatartással foglalkozom, hiszen az lényegében az aláírás előtt csalárdul átadott értelmező nyilatkozat óta változatlan. Figyelmünket a már megtett és még megteendő magyar lépésekre kell fordítanunk. A külügyminiszter úr szerint bonyodalmakat az okozna, ha a ratifikációs okmányok cseréjénél - idézem - "a szlovák fél a határozatot az alapszerződés részeként szándékozik átadni". Szerintünk a kiegészítés léte és nemcsak átadása az elfogadhatatlan. Hibásak azok a nyilatkozatok, amelyek nem tulajdonítanak jelentőséget a mindkét fél által Párizsban aláírt szerződést átértelmező szlovák határozatnak. A magyar kormánynak félreérthetetlenül és hivatalosan, tehá t nem sajtónyilatkozatok révén, tudatnia kellene Pozsonnyal; semmiféle utólagos értelmezéshez, kiegészítéshez nem járul hozzá. Helytelenítjük, hogy sajtóhírek szerint az egyik Pozsonyban dolgozó magyar diplomata olyan nyilatkozatot tett, hogy Magyarország nem tehet mást, mint elfogadja a szlovák parlament átértelmező határozatát. Nem, ezt a határozatot el kell utasítani! Az elutasításnak nem az a módja, hogy a miniszterelnök lesztrapacskázza az általa helytelenített részeket. Ez a gúnyos hang általában a sz élsőséges jobboldal hangja. A magyar parlament pártjai ettől eddig mentesek voltak. Kár volt miniszterelnöki szinten megjeleníteni. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) A gúny helyett érvelni kell! Érveink pedig bőven vannak! Érvelhetünk azzal, hogy a küls ő és belső jog nem térhet el egymástól. Felhozhatjuk, hogy kétoldalú szerződések egyoldalú értelmezésére nincs nemzetközi jogi lehetőség. Ha a kormánypolitika nem érvel, csak kijelent, akkor sajnos a kormány a többpárti demokráciában is úgy viselkedik, min t 40 évig az egypártrendszerben tette. Sajnálatos, hogy külügyminiszterünk nem lát összefüggést az alapszerződés ratifikációja és a szlovákiai magyarságot és a szlovákiai demokráciát veszélyeztető törvények meghozatala között. Pedig a szlovák kormány a nyu gati sajtóelemzések szerint is nagy árat fizetett az alapszerződés ratifikációjáért. Túl sok engedményt tett saját nacionalistáinak: nyelvtörvény, közigazgatási határok megváltoztatása, államvédelmi törvény. A miniszter úr nyilatkozata szerint az alapszerz ődés és az említett törvények között nincs összefüggés, mert azok meghozatalát már a szlovák kormányprogram is tervezte. Ez tévedés, a legnagyobb hibáról, az államvédelmi törvény meghozataláról, nem volt szó az előzetes tervekben. Több megfontoltságot és a laposabb felkészülést várunk! Konkrét javaslataink: 1. A kormány tiltakozzék hivatalosan az alapszerződés megváltoztatása ellen. A ratifikációs okmányok kicserélésére csak a szöveggel kapcsolatos problémák megnyugtató rendezése után kerülhet sor. 2. A magy ar diplomácia tájékoztassa a kialakult helyzetről mindazokat a kormányokat és szervezeteket, amelyek támogatták, sőt sürgették az alapszerződés megkötését. Támogasson minden olyan akciót, amelyben a szlovákiai demokratikus pártok, ideértve a magyar koalíci ót is, az európai szervezetek segítségét kéri. 3. Ahhoz, hogy Magyarország a negatív jelenségek ellen nemzetközi téren felléphessen, az alapszerződés szellemének megfelelően először a kétoldalú kapcsolatokban kell megpróbálkozni a helyzet tisztázásával.
