Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
1825 ezeknek a műveltetése, azt hiszem, a másik ilyen forma - de ez minden megyében megtalálható. És természetesen szólnu nk kell a közmunkákról is. Nem lehet hagyni munka nélkül tengődni társadalmi tömböket, etnikumokat! Nem akarok itt Voltaire szavaira utalni: a munka mi mindentől menti meg a társadalmat. Ha az életnek ezekre az apró aranyágacskáira nem figyelünk oda és nem növesztjük fel a szürke elméletek mellé, akkor a cigánykérdés megoldhatatlan lesz Magyarországon, és a társadalom egy társadalmi detonációt lesz kénytelen átélni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszön öm. Szólásra következik Mészáros István úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; szólásra készül Tóth István úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót Mészáros István úrnak. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnö k Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A cigányokat számos esetben éri hátrányos megkülönböztetés a mindennapi életben; nemcsak a hatóságokkal való viszonylatban, hanem a civil kapcsolatokban is. Ilyen az például, amikor valakit azért nem engednek be egy ve ndéglátóipari egységbe, mert cigány; vagy ilyen például a foglalkoztatás vagy az oktatás területén felbukkanó megkülönböztetés is. Egyes roma körökben felvetődött, hogy a civil szférában megnyilvánuló diszkriminációt is büntetőjogilag kellene szankcionálni , vagy valamiféle átfogó diszkriminációellenes szabályozást kellene végezni. Tisztelt Ház! Tudatában vagyok ezeknek a mindennapi gondoknak, és megértem azt az elkeseredettséget, amelyből ez az ötlet származik. Szerintem azonban a magyar jogrendszerben ma i s rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök az úgynevezett hétköznapi diszkrimináció elleni fellépéshez. (15.20) A jogrendszer ugyanis szerves egész, nem szűkíthető le kizárólagosan a büntetőjogra. A Ptk. erkölcsi kártérítést lehetővé tevő rendelkezései va gy a munka törvénykönyvének a munkáltatót sújtó bizonyítási terhe mind olyan lehetőségek, amelyeket sokkal jobban ki kellene használni a gyakorlatban. Az öntudatos jogérvényesítés révén sokkalta erősebben igénybe kellene venni a bíróságokat, minél több ügy et eljuttatva a döntésig. Az írott törvények és a bírói döntések által teremtett precedensek ugyanis együttesen alakítják egy ország jogi szokásait. Örvendetes, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyre több esetben keresik föl a roma sértettek a jogvédő irodá kat, és az utóbbi időben már több úgynevezett próbaper megindításáról is értesülhettünk. Nekünk meg kellene keresni annak a módját, hogyan lehetne támogatni ezeket a jogvédő irodákat. Fel kell használni tehát a meglévő jogi eszközöket, és újabbak létrehozá sán csak akkor érdemes gondolkodni, ha a meglévőkről kiderülne, hogy alkalmatlanok. Tisztelt Ház! A meglévő eszközök szaporítását természetesen nemcsak a jogintézmények, hanem a hivatalok, fórumok tekintetében is célszerű elkerülni. Ezt azért jegyzem meg, mert annak ellenére, hogy már rendelkezésre állnak a szükséges szervezeti keretek, hivatalok, közalapítványok, az utóbbi időben a koordináció jelszavával bizonytalan státusú hivatalos vagy félhivatalos fórumok keletkeznek, amelyekről nem tudni, miként ille szkednek a meglévő struktúrákba, összekuszálhatják a hatásköröket, és a "sok bába között elvész a gyermek" esetét idézhetik föl. Bevallom, az országos cigány önkormányzat azon felvetését sem tartom szerencsésnek, hogy például a NEKH szűnjön meg, és létesül jön külön cigányügyi és külön kisebbségi titkárság. Ez
