Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF):
1824 Ebből adódik az a nagyon fontos kötelezettsége a magyar társadalomnak - és nemcsak a magyar társadalomn ak, hanem a magyarországi cigányságnak is! , hogy ezt az alfabetizációs kultúrát mélyítse el. Nem spórolhatja meg a cigányság, hogy saját magából ne izzadja ki az Apáczai Csere Jánosokat, a Misztótfalusi Kis Miklósokat, a gyakorlati élet iránt érzékeny Sz échenyi Istvánokat, és ne fogjon össze saját etnikumának az alfabetizációs, polgárosító, modernizáló kultúrába való beemeléséért! Ezért leginkább az a vékony cigány értelmiségi réteg a felelős - a közintézményekkel és a magyar társadalommal együtt , amely nek megadatott az elmúlt évtizedek során, hogy az értelmiségi szintre képezze ki magát és az értelmiségi alapállást elfoglalhassa a társadalomban. Joviális paternalizmussal, karitatív tevékenységgel legfeljebb betakarhatjuk azokat a konfliktusokat, amelyek e társadalom különböző rétegei között kivirágzanak, de állandóan át fogják vérezni ezeket a lepleket. A meglévő cigány értelmiségnek és a magyarországi intézményhálózatnak, a magyar társadalomnak, de főleg az önkormányzatoknak alapvető feladatuk, hogy oda figyeljenek azokra a jelenségekre, amelyek a társadalomban ma is lehetőséget adnak a cigány lakosság felemelésére, a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésére. Kultúrájuk megőrzése mellett, kultúrájuk rangosítása mellett, mindenképpen fontos feladata enn ek a szűk értelmiségi rétegnek, hogy saját maga példáján keresztül, saját etnikumából minél szélesebb rétegeket fölemeljen az iskolázottság minél magasabb szintjére, hisz történészek, szociológusok, közgazdászok már az 1960as évek elején megírták, 1964be n Magyarországon is publikálták, hogy az érettségi alatti szinten művelt emberek egyre inkább eltartottjává válnak a társadalomnak, egyre kevésbé fogják tudni megtermelni önmaguk létéhez a megélhetést. Ha ezt nem vesszük komolyan, akkor azt hiszem, a kérdé st nem tudjuk megoldani. E mellett a nagy feladat mellett, amely feladat öthat év múlva vagy évtizedek múlva hozza majd meg a társadalmi eredményét, oda kell figyelnünk azokra az apró jelenségekre is, amelyekből összeállhat egy konfliktusmentesebb világ, mint amilyen ma tapasztalható. Hadd hivatkozzam itt olyan példákra, amelyek már részben elhangzottak, részben nem hangzottak el a Házban. Először is: a magaskultúra és iskolázottság iránti igény felébresztése, azt hiszem, egyhangúlag minden előadó szavában megjelent. Az alfabetizáció elsajátítása, a civilizációs ismeretek megszerzése elengedhetetlen. De vannak olyan terrénumok, ahol még lehet boldogulni a hagyományos, tapasztalati úton megszerezhető kultúrával, a tapasztalati úton megszerezhető munkatapaszt alatokkal is. Hadd említsem a műanyag termékek iránti ellenszenvet a jóléti társadalmakban. Ezek hozzák előtérbe az azon árucikkek iránti igényt szerte Európában, amelyek a kézművesség, a háziipar termékeit nagyon népszerűvé teszik. Ez nemcsak divat - egés zségügyi és egyéb szempontokkal magyarázhatóan a jóléti társadalmak nagy igényt támasztanak erre. Magyarországon is tapasztalható ennek a reneszánsza, és ebben nagyok a magyarországi cigányok; nem akarok Gávavencsellő kosárfonóira, nem akarok a Rétköz fafa ragóira hivatkozni. Ez az egyik módja annak, hogy társadalmi csoportok, kis közösségek felemelkedhetnek. Meglévő, szaporodó vállalkozások - éppen a cigány lakosság körében, cigány vállalkozók körében szerveződő vállalkozások - lehetnek további formái annak a kilábalásnak, azoknak az élethelyzetet áthidaló szituációknak, amelyek lehetővé teszik ennek a kérdésnek a konfliktusok mentén való kezelését. A harmadik nagy ilyen dolog, amiről feltétlenül szólnom kell: a magyarországi cigányok több mint 60 százaléka falun lakik. A mezőgazdaságba, az erdőgazdaságba való bekapcsolásukra nemcsak kántorjánosi és hodászi példákat lehet említeni az egyházi közösségek megszervezésével. Tessenek elmenni Nagyhalászba, ahol évtizedek óta vagy néhány év óta rendszeresen gazdálko dnak a cigányok, lovat tartanak, szántóvető foglalkozást végeznek, földet művelnek; nincsenek terhére az ottani lakosoknak, sokkal kevesebb a konfliktus, mint máshol. Csak egyetlen példát említek ebből a szempontból: SzabolcsSzatmárBereg megyében minteg y 7090 ezer (sic!) művelés alatt nem álló földterület van. Ezek erdősítése, ezek bevonása a mezőgazdaságba és a cigány lakossággal közösen
