Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
1817 munkahelyekre. Ez egyfajta társadalmi elismertséget, de az elemi létbiztonságot is jelentette számukra. A nyolcvanas évek közepétől, majd méginkább a rendszerváltást követően, az úgynevezett szocialista nagyipar leépítésekor a cigányság i pari munkásléte vesztette el talaját, s a szakképzetlen és elsőgenerációs cigány munkásság az elbocsátások után nem remélhetett magának új munkahelyet. S a nagyon várt strukturális modernizáció sem kecsegtet semmi jóval, hiszen vagy magas iskolázottságú mo bil munkaerőre lesz szükség, vagy olyan betanított munkásra, aki egy adott, többnyire monoton munkafázist jó minőségben, intelligensen tud végrehajtani. Ezzel szemben a 7 éves és idősebb cigány lakosság 1620 százaléka nem végzett egyetlen osztályt sem. Mé g sorolhatnám az adatokat a cigányság iskolázottságának színvonalára vagy iskolázatlanságának bizonyítására, de ezt nem teszem, hisz ezt többen már megtették előttem. A jelen nehézségei tehát a távlatnélküliséggel párosulnak a romák számára a demokratizáló dás közepette, és ez tudatosul ma mindinkább a cigányság körében. Most néhány adat a foglalkoztatottságok jellemzésére. Eléggé közismert, hogy öt év alatt csaknem másfél millióval csökkent az országban a foglalkoztatottak száma, de ez nagyon eltérően érint ette a cigány és nem cigány népességet. A folyamat eredményeként '94 elején az ország lakosságán belül a munkaképes korú férfiak 63 százaléka volt foglalkoztatva, a cigány munkaképes férfiaknak mindössze 26 százaléka. Ugyanez az arány a nőknél 63 százalék és 17 százalék - tehát jól érzékeltethető az óriási különbség. A foglalkoztatottság drasztikus csökkenése részben a munkanélküliek, nagyobb részben az eltartottak számát növelte. A teljes népességen belül száz aktív keresőre 160180 eltartott jut, míg a ci gányság körében 440. A munkanélküliségi ráta országos mutatója közismerten elég magas, 1012 százalék között változik, ugyanez - persze külön felmérések, kutatások alapján - a cigány népességre vonatkoztatva három és félszer akkora, vagyis 35 százalék körü li. Gondot jelent - és erről már szó volt itt a mai napon , hogy a felmérések szerint a cigány munkanélkülieknek csak hatvan százaléka van regisztrálva. A fiatalok jó része ugyanis kimarad a nyilvántartásból, mert alacsony iskolázottságuk miatt nem jogosu ltak úgysem a pályakezdők munkanélkülisegélyére. Az idősebbek egy része pedig olyan régen vált munkanélkülivé, hogy be sem került a nyilvántartó rendszerbe. A másik ok, hogy az alkalmi munkából élők nem is szereztek jogosultságot a járadékra, ezért be sem jelentkeztek az irodáknál. Itt jegyzem meg, hogy a rendszeres munkát végzők viszont 1020 éves folyamatos munkaviszony után váltak munkanélkülivé vagy inaktívakká, ami bizonyítja, hogy a közvéleménnyel ellentétben képesek hosszú távon munkát végezni, a ku tatások ezekre is pontos adatokat tudnak adni. De visszatérve a nyilvántartáson kívül maradt passzív munkanélküliekre, el kell még mondanom, hogy újabb tényező is közrejátszik számuk növekedésében. Nevezetesen az, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támog atásra való jogosultságának idejét két évre csökkentettük, és miután igen kevés az esélyük a szükséges munkaviszony megszerzésére már jelenleg is, de a közeljövőben méginkább tömegesen esnek el ettől az alacsony összegű jövedelempótló támogatástól is. (14.40) A munkanélküliség kezelésére kialakított és működtetett aktív foglalkoztatáspolitikai programok közül egyedül a közhasznú foglalkoztatásban jelentős a cigányok részvételi aránya. Ez azonban - mint a kutatások is bizonyítják - nem ad lehetőséget a m unkaerőpiacra történő visszatérésre, csak ideigóráig biztosít jövedelmet. Ráadásul az önkormányzatok egy része a rosszabbodó pénzügyi feltételek miatt - indokoltan vagy indokolatlanul - lecsökkenti a közhasznú foglalkoztatáshoz való hozzájárulást, holott ezzel nemcsak a cigány népesség, hanem saját érdeke ellen is hat. A többi foglalkoztatáspolitikai eszközben, elsősorban a legnagyobb tömegeket mozgató és hosszú távon leginkább esélyt adó képzésekben, átképzésekben, a roma munkanélküliek részvételi
