Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1818 esélye elég alacsony. Bár vannak nyolc általánost végzetteknek, de valójában funkcionális analfabétáknak felzárkóztató és szakképzést nyújtó tanfolyamok, de mindez jelenleg még kevés. És még nagyobb baj, hogy a nyolc általánossal sem rendelkező cigány - és persze nem cigány - fiatalokat mégcsak a képzésbe sem lehet bevonni; nincs rá engedélyezve az állami támogatás. Így pedig szinte sohasem lesz esélyük hátrányuk behozatalára. Érthetetlen számomra az is, hogy miért nem került még mindig sor a megyékben - legalább főbb területenként - cigány szervező koordinátorok közhasznú munkásként való alkalmazására, hisz erről már régen szó volt. Persze kísérletek voltak, elhangzott itt is, én is tudok róla, de jelenleg ez a rendszer, ez a hálózat nem működik. Ők elősegíthetnék a munka nélkül levők nyilvántartásba vételét, szorgalmazhatnák a cigányok felkészültségének leginkább megfelelő felzárkóztató és szakmát adó tanfolyamok szervezését, a munkavállalási készségek erősítését, esélynövelő tréningek tartását. Közreműködhetnének a munkaalkalmak felkutatásában is. Természetesen az iskolázottság, a szakképzettség javítása állami támogatások nélkül nem lehetséges. Így pedig a munkavállalásra igen kevés lesz az esélyük. A munkanélküliség és az ebből eredő elszegényedés természetesen a cigány és nem cigány lakosságot egyaránt sújtja. A romák összehasonlíthatatlanul nagyobb vesztesége abból származik, hogy egy éppen csak elindult és a többségi társadalom által is olyan nagyon várt integrációs folyamatot vetett vissza olyan mélységbe, ah onnan csak igen komoly társadalmi összefogás és a politikai vezetés tudatos, nemcsak a retorika szintjén működő vállalása és segítése eredményeként lehetne visszakapaszkodni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Németh Zsolt, a Fidesz részéről, őt követi majd Götzinger István, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt vendégeink az országos cigány önkormányzat részéről! Mindenekelőtt én is azzal kezdeném, sajnálatos, hogy a Házszabály nem teszi lehetővé azt, hogy legalább a kisebbségi önkormányzat elnöke ezen a vitán szót kaphasson, hiszen annyian rendelkeznek a szólás lehetőségével ebben a Házban, lenne mód arra, hogy az önkormányzat elnöke is szót kaphasson. Első megjegyzésem. Néhány szemléleti kérdést szeretnék a vitára reagálva megfogalmazni. Az egyik a külpolitikai megközelítés lenne. Azt hiszem, fontos, hogy mind a cigányság, mind pedig a magyarság számára egyértelmű legyen: két olyan népről van szó, amelynek a helyzete számos ponton kapcsolódik. Egy kisebbségi problémák iránt nagyon érzékeny közösség lett a XX. század történelmének az eredményeként a magyarság, és én azt hiszem, ezt hos szú távon lehetne kamatoztatni nemcsak a magyarság érdekében, hanem annak az 5 millió cigánynak az érdekében is, akik Közép- és KeletEurópában élnek. Nemcsak a magyarországi cigányokkal, hanem a szomszédos országokban élő cigányokkal kapcsolatos kérdések is nagyon gyakran bekerülnek vitáink középpontjába. A második kérdés, amit megfogalmaznék, hogy kinek az ügye ez a cigánykérdés. A többségi és a kisebbségi viszony sosem lehet csupán a kisebbségnek az ügye. A dolgoknak a logikájából fakadóan két érdekelt f él van, a többség és a kisebbség, ezért olyan megoldásokat kell találni, amelyek ugyan egyfelől kielégítik a kisebbséget, viszont a többség számára is politikailag elfogadhatók. Én ezt nagyon aláhúznám akkor, amikor mi cigánypolitikáról és kisebbségpolitik áról beszélünk. Harmadszor. Szó volt itt többször az asszimiláció kérdéséről. Az Európa Tanácshoz állítólag a közelmúltban egy olyan dokumentum került ki Magyarország részéről, ami talán nem volt szerencsés, hogy kikerült, legalábbis abban a formában, hisz en erőszakos asszimilációról beszél
