Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1808 Az iskolák mellé még valami szükséges. A tehetséggondozás nagyon fontos kérdés, hiszen számos olyan szakma és számos olyan művészeti ág van, ahol figyelni kell a cigány tehetségekre. Figyelni kell, mert a legkönnyebb dolog egy ösztöndíjat adni neki, és utána megfeledkezni róla. (13.50) Tudjuk jól, hogy a hirtelen kiemelés nagyon sokszor egyéni tragédiákhoz is vezethet. A figyelemnek nem egy pillanatra kell meglennie, tartósan meg kell lennie! Örülök, hogy szóba került a 100 tagú cigányzenekar, mert mint kerületi polgármester büszke vagyok arra, hogy ez a zenekar a mi kerületünkben talált otthont magának. Tessék elhinni, több támogatást kaptam tőlük, mint amennyi támogatást én tudtam adni nekik. Nagyon fontos az, hogy a cigán ykérdésben most végre eljutottunk odáig, hogy róluk, nélkülük nemcsak nem szabad, hanem nem is lehet és nem is kell döntenünk. Hiszen megkaptuk ezt a vastag csomagot, amit az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat kidolgozott. Most már megvan a lehetősége annak, hogy a mindenkori magyar kormányzat és az önkormányzat közösen lásson neki e megoldandó feladatok feltérképezéséhez, hogy remélhetőleg minél hamarabb eljussunk a kérdések megoldásához is. Nagyon jó lesz, tisztelt önkormányzati képviselők, ha egysze r lejönnek onnan a karzatról ide, közénk a terembe. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Béki Gabriella, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Vendégek! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérek tartalmi mondandómra, engedjék meg, hogy én is fűzzek megjegyzést a jelenlévők létszámához, mégp edig azért, mert Dobos Krisztinával ellentétben én rettentően szeretném, ha a vendégekben és a téma iránt érdeklődőkben nem az a benyomás alakulna ki, hogy a képviselőket nem érdekli ez a kérdés. A jelen lévő vendégek nem tudhatják, hogy dél óta számos biz ottság ülésezik. Ülésezik az a bizottság is, amelyiknek én tagja vagyok, így például mihelyt elmondtam a beszédemet, nekem is el kell sietnem, és igen fájlalom, hogy nem tudok végig jelen lenni. De nemcsak én vagyok ezzel így, hanem rajtam kívül nagyon sok képviselőtársam. Ezt muszáj volt előrebocsátanom! Rendkívül sokféle hátránnyal küszködő népesség helyzetéről beszélgetünk ma. Előttem már húszan megszólaltak, és valamennyien érintették ezeket a hátrá nyokat. Az elhangzottakra tekintettel én némiképp szeretném lerövidíteni az előre megírt beszédemet, de tekintve, hogy szociálpolitikai metszetben kívánok megszólalni, semmiképpen nem tudom megkerülni, hogy magam is szóba hozzam ezeket a hátrányokat. A cig ányság helyzetével kapcsolatos ismereteinket mindenekelőtt Kemény Istvánnak abból az országos reprezentatív adatfelvételéből ismerjük, amelyikre első ízben '71ben, majd 22 év elteltével a közelmúltban '93'94ben került sor. Az ő kutatásának adatai alapjá n tudjuk megbízhatóan becsülni az iskolázottságra, foglalkoztatásra vonatkozó tényeket. Tudjuk, hogy a cigány lakosság demográfiai, családszerkezeti jellemzői lényegesen eltérnek a nem cigány családokétól. Az átlagos családnagyság négy és fél körül van és egy közel 600 háztartásra kiterjedő borsodi kutatás szerint a családok több mint 20 százalékában négy vagy több gyermek él, míg a nemcigány családokban ilyen magas gyermekszám csak 2 százalékos arányban fordul elő. Gyakori, hogy háromgenerációs háztartásba n él a nagycsalád. A kutatások alapján azonban figyelemre méltó megállapítás, hogy a cigány nők körében is csökken a termékenység, az élveszületések aránya a romáknál 1971ben 32 ezrelék volt, ami '94ben 28,9 ezrelékre csökkent, de természetesen így is tö bbszörösen meghaladja az országosan jellemző 11 ezreléket. A családszerkezet jellemzőiből következően a cigányháztartások jövedelmében sokkal nagyobb súlya van a családi pótléknak, mint általában a nemcigány családokéban. A családi pótlék régóta a
