Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
1790 ivóvízellátást kell biztosítani azokon az elmaradott térségi helyeken, ahol a cigányság a nem cigánysággal együtt él. Nagyon fontosnak tartjuk a jogvédelmi hálózat kiépítését, a jogvédő intézetek, a nevelőszülői hálózat kiépítését éppen pontosan a sokgyerekes cigánycsaládokra való tekintettel. Azt kérjük a kormányzattól, hogy az 1120as kormányrendelet, amely bizonyos pontokat meghatároz, időpontokat is kijelöl, ne csak kormányprogram legyen, hanem megvalósítandó, működő program, amibe a cigány koordinációs tanácsot minden tekintetbe be kell vonni. Az a véleményünk, hogy a cigányo k ügyét a cigányok nélkül, a cigányok ellenére egyetlenegy kormány, egyetlenegy politikai erő sem tudja megoldani. Csak velük együtt, értük. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót F odor Gábor képviselő úrnak, SZDSZ, akit Ivanics István képviselő úr követ, a KDNPből. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Kedves Jelenlevők! Az SZDSZ vezérszónoka, Hága Antónia összefoglalta a szabaddemokraták álláspontját és állásfoglalását a mai vitanappal kapcsolatban. Engedjék meg, hogy azok a szabaddemokrata szónokok, akik ezután fel fognak jönni a pulpitusra és beszélnek, egyegy kisebb témával, szakterülettel, egyegy részlettel foglalkozzanak, ám nem elh anyagolható részlettel. Én most egy rendkívül fontos dologról szeretnék beszélni, talán az egyik legnehezebb témáról, ez pedig a szemléletmódunk kérdése. Amiről néhány szót szeretnék önöknek szólni, az a másság témaköre. A másság. Azért szeretnék a másságr ól és a multikulturalizmusról beszélni, mert hiszen az elmúlt időszakban nagyon gyakran közéleti szereplők részére is és bizonyos szélsőséges politikusok számára is egyfajta szitokszóként szerepelt a másság vagy akár a többkultúrájú gondolkodásmód és szeml életmód. (A jegyzői székben Sasvári Szilárd foglal helyet.) Én ezt nagyon helytelennek és károsnak tartom több szempontból is. Egyfelől azért, mert úgy gondolom, hogy Magyarország gazdagodott ezáltal, erősebb és szebb, jobb a kultúrája, azért, mert különbö ző részekből tevődik össze, olyan kultúrákból is, amelyeknek megvan a maguk nemzeti és etnikai identitása, de egyúttal a magyar kultúrát is erősítik. És erre büszkének kell lennünk. Büszkének kell lennünk a cigányság kultúrájára, büszkének kell lennünk arr a a kultúrára, ami ugyancsak magyar földön, a magyar állam keretein belül virágzik és virágzott. Másfelől úgy gondolom, nem korszerű az a szemléletmód, amely a másságot valamiféle veszélyként kezeli, hiszen az Európai Közösség felé igyekszünk. Az Európai K özösség ugyancsak egy többkultúrájú közösség lesz, amelyben például a magyar kultúra egy lesz a sok kultúra közül, és meg kell tanulnunk együtt élni a sokfajta kultúrával, a sokféle szemléletmóddal, a sokféle gondolkodásmóddal. Annak idején, közel egy évve l ezelőtt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium "Te is más vagy, Te sem vagy más" címmel egy kampányt indított, amely pontosan azt próbálta közelhozni a nagyközönség számára, hogy mindannyian mások vagyunk, egyes emberként, egyénekként mások vagyunk, és mégis azonosak vagyunk, hiszen pontosan a legalapvetőbb emberi mindannyiunkban azonos. Amikor a cigányságról beszélünk, akkor nem szabad ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagynunk, hiszen nagyon sok olyan tényezővel találkozunk az életünkben, amely e szemléletmód hiányosságaira utal bizony hazánkban is. Utal arra is, hogy nagyon hosszú folyamat lesz, amíg igazából megtanuljuk azt, hogy hogyan viszonyuljunk a másikhoz, hogyan tiszteljük benne az alapvető emberit, hogyan találjuk meg benne
