Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORN GYULA miniszterelnök:
1785 településeken minden eszközzel támogatják a kisebbségi - így a cigány kisebbségi - önkormányzatokat, más településeken viszont megnehezítik, némely esetben lehetetlenné teszik a kisebbségi önkormányzatok működését. Nem túlzás azt állítani, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat működőképessége nem a törvény, hanem a települési önkormányz at, nemegyszer a polgármester vagy a jegyző által determinált. A megyei közigazgatási hivatalok több megyében sokat tesznek a helyi kisebbségi önkormányzatok jobb működéséért, a kisebbségi és a települési önkormányzat kapcsolatának harmóniájáért, azonban a z előbb a testület, a polgármester és a jegyző vonatkozásában tett megállapítás - mutatis mutandis - itt is alkalmazható. A szabályozás hiányosságainak feltárására egy átfogó vizsgálatot tervezünk, amely reményeink szerint segíteni fog mind a jogalkotás, m ind a jogalkalmazás nyitott kérdéseinek megoldásában. Végül engedjék meg, hogy nagyon röviden kitérjek az általam jelzett harmadik problémára: az országgyűlési képviselet megoldatlanságára. A részletekbe most nem mennék bele, hiszen számos tárgyalás folyt a probléma körül, az elmúlt években igen sokszor került ez terítékre, mégis úgy gondolom, hogy a mai nap is felhívja a figyelmet ennek a kérdésnek a megoldatlanságára, hiszen ha meg lenne oldva, most nem fordulhatna elő, hogy a cigányság legitim képviselői csak a karzaton foglalnak helyet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak. HORN GYULA miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim odafent és e Ház falain kívül! Nos, a kormány üdvözölte, támogatta ennek a vitanapnak a megrendezését, a következők miatt. Először azért, mert ez a vitanap ráirányíthatja a közvélemény figyelmét a cigányság helyzetére, a cigányság helyzetével összef üggő tennivalókra. Másrészt rendkívül fontos - és az eddigi felszólalások megerősíthetnek bennünket abban , hogy mind a hét parlamenti párt elkötelezett a cigányság sorsának rendezése, jobbra fordítása érdekében. És ez minden bizonnyal kamatozni fog az Or szággyűlésnek az elkövetkező hónapokban, években hozandó döntéseiben is. És végül a harmadik: végül is a cigányság helyzetével összefüggésben egy nemzeti ügyről van szó, nemzeti ügyeink egyikéről. Hiszen nyíltan el kell mondani, hogy a magyarországi cigány ság kritikus helyzetbe került. Kritikus helyzetbe, hiszen őket sújtják a legkeményebben az ország átalakulásának terhei és következményei. Az igazság kedvéért azonban azt is meg kell mondani, hogy nem új keletű problémáról van szó, amikor a cigányság helyz etéről beszélünk. Nem volt ebben az országban még kormány, amelyik érdemben foglalkozott volna a cigányság helyzetének javításával, az őt sújtó problémák megoldásával. Én ilyen kormányról az elmúlt évtizedek során nem tudok. És hadd mondjam még, egy képvis előtársam felszólalása kapcsán, hogy ez a kormány sok mindent örökölt 1994 nyarán - sajnálom, hogy eme örökségek között nem volt egy program a cigányság helyzetének javítására, mert szívesen vittük volna tovább ezt a programot. Ilyen program nem létezett a z 199094 közötti időszakban. Ez a kormány, a mostani, legalább elindult azon az úton, amely azt célozza, hogy segítsünk, hogy javítsunk a cigányság helyzetén. Meg kell mondani őszintén ugyanakkor, hogy csak a kezdet kezdeténél tartunk. Azt is meg kell mon dani, hogy egyedül a kormányzat nem képes boldogulni ebben az ügyben sem. A kormányzati erőfeszítések rendkívül fontosak a feltételek megteremtése szempontjából, de az önkormányzatok, a civil szervezetek és elsősorban a cigány közösség nélkül nem vezethetn ek eredményre. Azért is tartjuk rendkívül fontosnak azt, hogy mindenképpen erősíteni
