Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORN GYULA miniszterelnök:
1786 kell a cigányság köreiben kibontakozóban lévő összefogás elemeit. Enélkül a nem cigányok sem tudnak a cigányokon segíteni. Itt szóba került a cigány önkormányzatiság kérdé se. Nyugodtan büszke lehet az előző parlamenti ciklus és a mostani is arra, hogy ez az Európában példátlan intézmény létrejött. Hogy zavarokkal küszködnek az önkormányzatok? Tessék megmondani, melyik területi vagy társadalombiztosítási önkormányzat nem műk ödik zavarokkal! (12.00) Ami természetesen nem vigasz a számunkra, hiszen ha valahol, itt mindenképpen érvényesíteni kellene a pozitív megkülönböztetésnek az elvét és gyakorlatát. Tehát nemcsak hogy a cigányság saját magán, hanem a cigánysággal együttműkö dő állami, önkormányzati és civil szervezetek is segítsenek leküzdeni ezeket a zavarokat. Nagyon fontosnak tartjuk azt is megfogalmazni és a társadalom értésére adni; mi az, amit nekünk tenni kell és tenni lehet az ország valóságos helyzetéből, lehetőségei ből kiindulva. Én azt mindenképpen egy nagy előrelépésnek tartom, hogy azért most már készült, létezik egy átfogó elemzés a cigányság helyzetére. Sőt olyan átfogó elemzés, amely tudományosan is meg van alapozva, amely sorra veszi a cigányság sajátos problé máit, a többi kisebbségtől is megkülönböztető sajátos vonásait, és ugyanakkor megpróbál az elemzésekből következtetéseket levonni és javaslatokat tenni a cselekvésre. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem egy befejezett folyamat. A kormányzatnak, az egyes mi nisztériumoknak elhatározott szándékuk, hogy ezt tovább folytatják, hiszen kiemelt társadalmi kérdésről, problémáról van szó. A másik, amit nagyon fontosnak tartok az elmúlt 20 hónap kapcsán, hogy megteremtettük a kormány és a cigányság közötti közvetlen k apcsolat és együttműködés lehetőségét. Megteremtettük - pontosabban fogalmazva - azokat a szervezeti feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy nemcsak párbeszédet folytassunk a cigánysággal, a cigányság képviselőivel, hanem hogy befogadjunk kölcsönösen o lyan javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek az ügyet előmozdítják, a cigányság ügyeit javíthatják. Én itt szeretném hangsúlyozni a kormány nevében, mi készek vagyunk, nyitottak vagyunk minden olyan javaslattal szemben, amely e szervezeti keretnek a tov ábbfejlesztését célozza. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A következő, amit én nagyon fontosnak tartok, és ami a tisztelt országgyűlési képviselők asztalára került: ezek konkrét programok sorozata. Hiszen beszélni lehe t, meg vitatkozni, de végül is azon fogja lemérni a társadalom, és ezen belül a cigányság, a parlamentnek és a kormánynak a szavahihetőségét, hogyha a cselekvés terén is tesz valamit, érdemben tesz valamit a cigányság helyzetének rendezése érdekében. Én az t hiszem, ennek a programnak két nagyon fontos sajátossága van, amely megkülönbözteti a többi hasonló programtól. Az egyik; hogy olyan összetett programot jelent, amely kiterjed a foglalkoztatástól a kulturális, művelődési feltételek megteremtéséig minden olyan témára, területre, kérdésre, amely a cigányság helyzetéből ered. A másik; hogy rövid, közép- és hosszú távú célokat fogalmaz meg egyfajta ütemezésben is, hangsúlyozva, hogy ez még nem befejezett dolog. Tehát mindenképpen tovább kell dolgoznunk a prog ramokon. De ami különösen fontos e programokkal összefüggésben, hogy nem kívánságlistát tartalmaznak, hanem reálisan, valóságosan megvalósítható célkitűzéseket. Meg kell mondanom, hogy a programokkal összefüggésben is rendkívül fontos követelmény, hogy meg próbáljuk összegyűjteni és értelmes célokra használni azt a mintegy hárommilliárd forintot kitevő összeget, amelyet ilyen vagy olyan címen a cigányság helyzetére, a cigányság helyzetének javítására fordíthatunk. Ehhez az szükséges, hogy először is létre ke ll hozni egyfajta programirodát, amely programirodának a működése lehetővé teszi olyan konkrét projekteknek a kimunkálását is,
