Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
1784 származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük során mi nden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Fontos garanciális szabály, hogy az ezzel kapcsolatos vitában a törvény a bizonyítási terhet a munkavállalóra hárítja, és a jogellenes magatartást szabálysértési szankcióval fenyegeti. (11.50) Az ilyen garanciális szabályok azonban távolról sem fedik le a diszkrimináció szóba jöhető összes területét, és különösen nem a cigányság szempontjából fontos más területeket. Meg kell jegyezni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés alkotmányban általánosa n megfogalmazott szankcionálása távolról sem kielégítő, távolról sem terjeszkedik ki minden szóba jöhető területre. Például a közoktatásról szóló törvény szintén tiltja a közoktatásban a fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tarto zás miatti megkülönböztetést, vagy a foglalkoztatás elősegítéséről, illetőleg a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény hasonló rendelkezéseket tartalmaz, ezek azonban - szankció híján - alig érnek többet puszta deklarációnál. Az alkotmány előbb idézett s zakaszának harmadik bekezdésében előírt, az esélyegyenlőséget biztosító szabályokat, illetve intézményeket többnyire hiába keressük jogrendszerünkben. Tisztelt Ház! A cigány kisebbségi önkormányzatokról is szót kell ejtenem. A jelenleg hatályos szabályok a lapján - mivel a kisebbségek országgyűlési képviselete megoldatlan - a kisebbségi önkormányzati rendszer az egyetlen olyan közjogi rendszer, amelyben a cigányság képviselete, érdekképviselete, politikai akaratképzésben való részvétele biztosított. A cigány ság rendelkezik az ország össznépességéhez számított számarányának megfelelően a legtöbb helyi kisebbségi önkormányzattal. Van ennek a jogon túlmutató jelentősége, amely ugyan nemcsak a cigányságra igaz, de náluk ez kiemelten fontos. A cigányság felemelked ése - vagy, ha úgy tetszik, társadalmi integrációja - nagymértékben függ ugyanis belső önszerveződő képességétől. Ha igaz, hogy a közügyekben való tevékeny részvételre, a közéleti kultúra viselkedésmintáinak elsajátítására az elmúlt évtizedekben általában is keveseknek volt alkalma, akkor ez a megállapítás a cigányság esetében hatványozottan igaz. Ez idő szerint a kisebbségi önkormányzati rendszer az egyetlen olyan keret, ahol pozitív változások indulhatnak meg. Általánosságban elmondható erről a keretről, hogy nincs megfelelő módon hozzáigazítva az önkormányzati szervek alkotmányos rendszeréhez. A hatáskörösszeütközések, a jogalkalmazás által feloldhatatlan jogszabályértelmezési eltérések a két rendszer haladéktalan összehangolását kívánják meg. A legfont osabb probléma, hogy tisztázatlan a működésfinanszírozás, az alkalmazottak foglalkoztatása, a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos önkormányzatok viszonya, valamint az országos önkormányzat gazdálkodásának kérdései. Nem egyértelmű a helyi kisebbs égi és a települési önkormányzati rendszer egymáshoz való viszonya. Gondot okoz a települési önkormányzatokra vonatkozó jogszabályoknak a kisebbségi önkormányzatok esetében való alkalmazása is. Hölgyeim és Uraim! Kizárólag az Országos Cigány Kisebbségi Önk ormányzat működésével kapcsolatban a kisebbségi biztos fellépését igénylő alkotmányos visszásságok az önkormányzat eddigi működése során nem merültek fel. A kisebbségi országos önkormányzat alkotmányos alapjait, illetőleg alapjogait azonban a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek több ízben megsértették. Így a jogszabályvéleményezési jog, az önazonosság megőrzéséhez való jog sérelmet szenvedett. Abban bizonyára egyetértünk, hogy a véleményezési jog nem túl erős jogosítvány, éppen ezért elgondolkodtató tény, hogy a törvényelőkészítést végző minisztériumok egész sora, a kisebbségi törvényt rendszeresen megsértve, nem vonja be az országos önkormányzatokat az előkészítő munkába. Nem működik kielégítően a helyi szint sem. A helyi kisebbségi önkormányzatok működés i feltételeinek biztosítása alapvetően a települési önkormányzatok feladata. A települési önkormányzatok azonban eltérő módon tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek. Egyes
