Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
1783 állami szervre és minden állampolgárra kötelezőek. Ennek tükrében az élet valamennyi területén jelentkező negatív diszkrimináció ellen fel kell emelnem a szavam. Az államszervezet működésében valamely kisebbséget, jelen esetbe n a cigányságot sújtó hátrányos megkülönböztetés alkotmányos jogot sértő visszásságnak tekintendő. Az erre utaló jelzések és adatok alapján rendeltem el átfogó vizsgálatot a rendőrség szervezetén belül a működése és egyes eljárási cselekményei során a cigá ny etnikumhoz tartozók hátrányára megvalósuló diszkriminációk kivizsgálására. Ennek keretében konkrét eseteket vizsgálok meg, és a diszkriminatív cselekmények elkövetésében vétkes személyek nevét nyilvánosságra kívánom hozni. Azt is megvizsgálom, hogy az ü gyben érintett állami szervek vezetői milyen konkrét és általános jellegű intézkedéseket tesznek a diszkrimináció elkerülésére, az ilyen cselekmények elkövetőinek felelősségre vonására. Független külső vizsgálóként természetesen számítok a kárvallottak köz reműködésére. Ezt az alkalmat is szeretném megragadni annak bejelentésére, hogy a vizsgálat sikerének előmozdítása érdekében április 15én hivatalomban első ízben nyílt napot tartok, melyen mindazon panaszosokat személyesen fogadom, akik a rendőrségi jogal kalmazás során elkövetett megkülönböztetés vagy visszaélés áldozatainak tekintik magukat. Pozitív fejleményként értékelem, hogy az Országos Rendőr Főkapitányság, illetve a Cigány Országos Önkormányzat között egymás irányába lépések történtek. Ezt egyben úg y is értékelem, hogy a rendőrség maga is tisztában van ennek a problémának a súlyosságával, egyáltalán a létezésével; ezt ennek egyfajta elismeréseként értékelem, hiszen különben nyilván nem lenne szükség egy ilyen szorosabb együttműködésre. Tudatában vagy ok annak, hogy a cigány lakosság elleni hátrányos megkülönböztetésnek nem a rendőrség működése az egyetlen területe, ám a rendőri, rendészeti eljárás alkalmas alapvető jogok korlátozására, ezért különösen súlyos hátrányt tud okozni a hatáskörök előítéletes , visszaélésszerű alkalmazása. Ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően diszkriminációnak tekintem azt is, ha az eljárási cselekmények önmagukban törvényes keretek között maradnak, mégis összességükben egy kisebbség közösségként való megkülönbö ztetését eredményezik. A diszkriminációs jelenségek megítéléséhez az alkotmány ismert rendelkezéseit kell alkalmazni, aminek itt és most történő felidézését mégsem tartom teljesen feleslegesnek. Az alkotmány 70/A. §a a következő rendelkezéseket tartalmazz a. Az (1) bekezdés: "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen: faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy t ársadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül." (2) bekezdés: "Az embernek az (1) bekezdés szerinti bármely hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti." És végül a (3): "A Magyar Köztársaság a jogeg yenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti." Idetartozó alkotmányos szabály a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 3. §ának (5) bekezdése, amely szerint a kisebbségek mindennemű hátrány os megkülönböztetése tilos. Minden alkotmányos tétel azonban annyit ér, amennyi a jogrendben ebből megvalósul. Kétségkívül találhatók a magyar jogrendben olyan rendelkezések, amelyek az említett alkotmányos tételek érvényesülését szolgálják. Megítélésem sz erint a rendőrségi eljárások során fellépő diszkriminációval szinte azonos súlyú a foglalkoztatás területén jelentkező hátrányos megkülönböztetés. A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonnyal kapcsolat osan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk,
