Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
1734 Az úgynevezett keleti tömb országaiban élő, koncentrációs táborokban szenvedettek számára nem történt olyan jóvátétel, mint ami a külföldön élők szám ára, tehát a nyugati részen megtörtént, hanem a német állam két törvény alapján, illetve az álorvosi kísérletekért fizetett egyösszegű kártalanítást, amit Magyarországon egy szervezet a kormányfelhatalmazás alapján az érintettek részére kifizetett. Ezt a m agyarországi kártalanítást nem lehet ebbe a körbe bevonni, mert nem azért a sérelemért kapták, mint a külföldön élők. Azonban az Alkotmánybíróság, éppen miután tanulmányozta, és az alkotmánybírósági határozat nagyon részletesen tartalmazza a jóvátételi sza bályokat, külön kitért a határozatában arra, hogyha az Országgyűlés kiterjeszti a kárpótlási jogosultak körét, a jogcímet, akkor vonja vizsgálódási körébe a törvényhozás, hogy fönntarthatóe az a szabály, hogy más állam által ugyanazon sérelemért fizetett jóvátétel beszámítható vagy nem számítható a magyar jóvátételbe. Ennek a kérdésköre azért merül föl, mert ebben az esetben, ha mi a külföldön élők által megkapott jóvátételi összeget nem tesszük be kizáró feltételként a magyar törvénybe, akkor a Magyarorsz ágon élők kerülnek hátrányosabb helyzetbe, mert ők csak Magyarországtól fognak kapni; a külföldön élők esetében viszont a kettős jóvátétel fölmerül: megkapták Németországtól és megkapják Magyarországtól is. Az előbb utaltam arra, hogy a kormánydöntés alapj án fölállításra kerül majd egy közalapítvány. Ez a közalapítvány gyakorlatilag ugyanazt a kört érinti, amelyet ez a módosítás jelen esetben részben kíván érinteni: a '45 előtt sérelmet szenvedettek csoportját. Ha ugyanazért a sérelemért ez a törvénymódosít ás is kárpótlást fog adni, és a közalapítványt is erre a célra hozzák létre, elgondolkoztató, hogy ez jó megoldáse vagy sem. Elképzelhető, hogy meg kellene várni e törvény ezen részének módosításával a közalapítvány fölállítását. De megint a megkülönbözte tés szempontjából adott esetben mondhatjuk úgy is, de nem akarom, hogy úgy érezzék képviselőtársaim, hogy tényleg lehet azokat a sérelmeket orvosolni, de kétszeres jóvátételt kapnának az érintettek, egyrészt kárpótlás gyanánt, másrészt pedig a közalapítván ytól igényelt jóvátétel formájában. A kérdés, jól tudjuk, és ezért kell nagyon vigyázni a megfogalmazásra, mert a magyar társadalomban olyan hangokat is érinthet, amelyeket el szeretnék kerülni. De mégis megfontolásra ajánlom a kormánynak, ne oly módon cse lekedjen, hogy hosszadalmas és nehezen magyarázható vitába fog majd keveredni a magyar társadalommal, hogy miért tesz megkülönböztetést özvegyek és özvegyek, árvák és árvák között. Ha ezt nem tudjuk elkerülni, talán jobb lenne ezt a törvényjavaslatot átdol gozásra visszakérni, talán jobb lenne akkor bizottsági módosító indítványokkal mégis a problémát megoldani, hogy ne érezze úgy a magyar társadalom, hogy nagyon nagy tehertételt teszünk a vállára, mert 30405060 milliárd forint készpénz nagyon nagy tehert étel, ezt jól tudjuk. De mégis eleget teszünk annak a kívánalomnak, hogy a sérelmeket részlegesen, az ország gazdasági teherbíró képességéhez mérten tudjuk orvosolni. Köszönöm szépen a figyelmüket, képviselőtársaim. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Csiha Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlenegy kiigazítani való tétel miatt kértem szót. Még mielőtt a közvéleményben az alakul ki, hogy némelyek előnyösebb helyzetbe kerülnek bizonyos jogcímek miatt a kárpótlási folyamat során, némelyek kedvezőtlenebbe, kénytelen vagyok tisztázni és egyértelművé tenni, hogy amit Sepsey képviselő úr előa dott a zsidó helyreállítási alap dolgában, az egy egészen más jogcím, mint a kárpótlás. Azt nem szabad, nem lehet ennek a törvényjavaslatnak a vitájához odakeverni. Ott egyszerűen arról van szó, hogy Magyarország 1947ben egy aláírt szerződés kapcsán válla lt nemzetközi kötelezettséget mint a háborúban vesztes ország, és e nemzetközi kötelezettségének a mai napig nem tett eleget. Ennek formája különféle lehet, és ezt a mulasztást az Alkotmánybíróság
