Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz
1660 Milyen fajtái vannak az összeférhetetlenségnek? Megkülönböztetünk közhivatali, közjogi, közbenjárási, méltatlansági vagy gazdasági összeférhetetlenséget. A jelen törvén yjavaslathoz nehéz egyértelműen viszonyulni abból a szempontból, hogy itt tulajdonképpen 5740 törvényjavaslat vitája zajlik. Nem 304050 féle variációról van szó, hanem ha a matematika szabályai érvényesek - és ezek politikától függetlenül szerintem valós zínűleg érvényesek , akkor 5740 különböző variáció képzelhető el ezen benyújtott törvényjavaslat kapcsán. A később benyújtott módosító indítványok még tovább bonyolíthatják majd ezt a képet. Érzékelte ezt a problémát az alkotmányügyi bizottság is, amely k ülön négyfős albizottságot hoz létre e problémakör rendezésére. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elutasította a jelen javaslat általános vitára alkalmasságát; mindössze 2 igen szavazatot kapott a javaslat. Ezen bizottsági vélemények is alátámas ztják a Fidesz azon álláspontját, hogy nem írta alá a törvényjavaslatot. Véleményünk szerint a javaslat így kezelhetetlen, és a vita első köre után helyesebb lenne visszavonni átdolgozásra és új formában való benyújtásra. Három alapvető szempont vezérelte a FideszMagyar Polgári Párt frakcióját, hogy ne támogassuk a jelen törvényjavaslatot: 1. a törvényjavaslat nem egységes szövege, amire az előbb utaltam; 2. az általunk legfontosabbnak tartott gazdasági összeférhetetlenségi kérdéskör nem kielégítő szabályo zása; 3. a törvény hatálybalépésének kérdésköre. Nézzük sorra az összeférhetetlenségek formáit! A közhivatali vagy közjogi összeférhetetlenség. Ezt a problémakört az 1990. évi LV. törvény megnyugtatóan rendezi. A hatpárti tárgyalásokon ezzel kapcsolatban c sak egy komolyabb vitapont merült fel: a polgármesteri és a képviselői tisztség összeférhetőségének kérdésköre. Az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, ezért külön variációban is jelennek meg a törvényjavaslat előterjesztésében. Az Alkotmánybíróság 55/199 4.(XI.10.) határozata szerint a két tisztséget egymással összeférhetőnek tartja; mi ezzel egyetértünk, ezt a pontot mindenképpen támogatjuk. A második ilyen a közbenjárási összeférhetetlenség. Ez védi a törvényhozót a protekciótól, a korrupciótól, tiltja a nemkívánatos érdekérvényesítést, a kijárást, a lobbyzást. Talán ez a pont váltotta ki a legkisebb vitát a hatpárti tárgyalásokon. Méltatlansági összeférhetetlenség. Ez a legkevésbé precízen szabályozható eset, ezért nagyon vigyá zni kell, hogy politikai okokból ne éljenek vele vissza. Az előterjesztés ezért vigyázott e síkos pályán, és csak a precízebben szabályozható méltatlansági eseteket - például a jogerős szabadságvesztésre elítélés esetét - emelte be a javaslatba. A negyedik kérdéskör, amelyik a legnagyobb vitát váltotta ki, a gazdasági összeférhetetlenség; talán nem véletlenül váltotta ki a legnagyobb vitát az egyeztetések során. Az előterjesztés ötféle variációt tartalmaz erre az esetre: Az Avariáció azt mondja ki, hogy eg yáltalán ne legyen gazdasági összeférhetetlenség, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan. A Bvariáció - amit a szocialista párti képviselőcsoport támogatott - azt mondja, hogy az összeférhetetlenség csak azokra az esetekre terjedjen ki, amikor többségi ál lami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok vezető pozícióinak betöltéséről van szó. Véleményünk szerint azonban - mivel a privatizáció előrehalad, és ez helyes - nagyon kevés olyan többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cég lesz, ahol ez az összefé rhetetlenségi eset felmerülhet. Éppen ezért tehát, amikor majd a Paksi Atomerőmű 25 százalékban lesz a magyar állam tulajdonában, akkor már csak néhány cég lesz többségi állami tulajdonban, ezekre pedig véleményünk szerint már nem érdemes ilyen szabályokat alkotni. A Cálláspont szerint - amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége képviselt - bármilyen állami vagy önkormányzati tulajdonrészt képviselő cégnél legyen összeférhetetlen a vezetői beosztás a képviselőséggel. (12.00)
