Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ, az MSZP
1656 képvi selethez jussanak. Valójában a hatpárti egyeztető tárgyaláson nem is hangzott el értékelhető és mérlegelhető jogi érv arra vonatkozóan, hogy miért kellene a szakszervezeti tisztségviselőket kizárni a képviselőségből, és én most nem is tudom, hogy mire gond oljak valójában, amikor K. Csontos Miklóst hallgatom arról, hogy politikai és erkölcsi érveket is ez ellen fel lehet egyáltalán hozni. A másik ilyen kardinális kérdés, amivel mindenki foglalkozott, a gazdasági összeférhetetlenség kérdése. Mint tudjuk, itt voltak a legszélesebbek a nézetkülönbségek, és leginkább itt szóródnak a vélemények. Nem ismételve meg a különböző változatokat, az a véleményem, hogy minden változat mellett lehet felhozni racionális érveket; a mellett is, hogy valamennyi társaság vezetői t, tisztségviselőit összeférhetetlennek nyilvánítsuk a parlamenti képviselőséggel, másrészt a mellett is, hogy valamennyit összeférhetőnek tekintjük; és az egykori MDF alternatív javaslata is, hogy vagy mindegyiket kizárjuk, vagy mindegyiket beengedjük a p arlamentbe, értékelhető a véleményem szerint. E döntésnek a bonyolultságát egyrészt ez okozza, másrészt pedig az is, hogy igazából hasznosítható és egyértelmű nemzetközi útmutatásokat nem kapunk, mert hiszen ahány ország, annyi szokás, annyiféleképpen szab ályozza a képviselők összeférhetetlenségét ebből a szempontból. Az MSZPnek az a véleménye ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy a gazdasági élet vezetőit, tisztségviselőit teljeskörűen kizárni a parlamentből nem lenne célszerű. Teljesen egyetértek a Hankó Faragó Miklós által itt elmondottakkal: így egy mérhetetlenül izolált és gazdasági tapasztalatok nélkül álló parlament jönne létre, amely nem szolgálná a színvonalas gazdasági törvénykezést és a gazdasági gyakorlatot sem. Másrészt viszont, miután az állami vállalatok és az állami vállalatok vezetői a kormánytól függőségi viszonyban vannak, és miután a kormány a parlamenti többséget alkotó pártok kezében van, ezért célszerű, hogy a teljesen vagy többségi állami tulajdonú vállalatok, valamint az önkormányzato k meghatározott körének tulajdonában álló vállalatok felső szintű vezetőit és vezető tisztségviselőit távol tartsuk a parlamenttől. Az MSZP véleményének a kialakulásában tagadhatatlanul az is szerepet játszik, hogy korábban nem értettünk egyet azzal a korá bbi parlamenti ciklusra jellemző gyakorlattal, amikor minden szakmai megalapozottság nélkül, kizárólag politikai indítékból adományoztak kormánypárti képviselőknek igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági állásokat. A harmadik vitakérdés, amivel kapcsolatb an a véleményemet el szeretném mondani, a Független Kisgazdapárt javaslata, miszerint a szövetkezeti tisztségviselői minőség nem egyeztethető össze a parlamenti képviselőséggel, amint ez itt is elhangzott. Ezt a véleményt az FKGPn kívül egyetlen párt sem képviseli, és az MSZPnek is az az álláspontja, hogy a szövetkezeti tisztség összeegyeztethető a képviselői megbízatással. Nézetünk szerint ugyanis a szövetkezet a mai formájában magántulajdonosok szövetsége, és ennél fogva a szövetkezeteknek a magántulajd onban álló társaságok és az egyéni vállalkozások jogi sorsát kell osztani ebben a vonatkozásban is; másrészt pedig a szövetkezetnek több formája van, és sem a hatpárti egyeztető tárgyaláson, sem pedig máshol nem derült ki az, hogy miért kellene a mezőgazda sági szövetkezetek számára hátrányos megkülönböztetést tenni, holott nyilvánvalóan az utóbbiak jelenléte irritálja a Független Kisgazdapártot elsősorban. Megjegyzem, a hatpárti tárgyalásokon az FKGP ezekben a kérdésekben sem hozott fel szabatos és meggyőző jogi érveket, és őszintén szólva itt sem hallottunk ilyeneket. A negyedik vitakérdés a hatályba léptetés módja és üteme. Az ellenzék nagyobb része azonnali döntésre akarja vinni a dolgot, és a relatív összeférhetetlenség szabályai alapján 30 napon belül v álasztás elé akarja állítani az érintett képviselőket, hogy a képviselői mandátumot vagy pedig a gazdasági pozíciójukat válasszák. A Szocialista Párt álláspontja szerint viszont a parlament jelenlegi tagjai nem számolhattak azzal, hogy milyen összeférhetet lenségi szabályokat fogunk két évvel a választások után meghatározni, így méltánytalan és inkorrekt lenne utólagosan választás elé állítani őket. (11.40) Ezért az MSZP azt a KDNP által is elfogadott - és legfontosabb elemeiben tulajdonképpen az SZDSZ által is osztott - véleményt képviseli, hogy a gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat a
