Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1647 pozíciói között. Elmondottam, hogy van olyan álláspont, szerepel is a törvényjavaslatban , amely szerint nem szabad differenciálni; a többségi álláspont szerint differenciálni kell, indokolt különbséget tenni a magántulajdonban és az állami tulajdonban lévő gazdasági társasági vezető pozíciók között. A következő szabályozási módszer és elv a k épviselők vagyoni és jövedelmi viszonyainak a teljes körű átláthatósága. Mindenféle jövedelemről és mindenféle vagyonról, illetve vagyongyarapodásról a képviselő köteles nyilatkozatot tenni, illetve az egyik variáció szerint ez a vagyonnyilatkozattételi k ötelezettség nemcsak a képviselőre, hanem a vele együtt élő házastársára, élettársára és gyermekére is kiterjedne. A szabályozás elvei között kell megemlíteni azt is, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat azonnal hatályba kell léptetni, kivéve az említe tt gazdasági összeférhetetlenséget, és hogy az összeférhetetlenség intézménye nem lehet eszköze a parlament utólagos szelekciójának. Ez nem arra való! Nem arra való, hogy 1996ban '94re visszamenőleges hatállyal lemondásra kényszerítsenek képviselőket, va gy olyan választási kényszerhelyzet elé állítsanak képviselőket, amelynek következtében a parlament összetétele viszonylag jelentősen megváltozna. Hadd utaljak arra, hogy az említett magyar összeférhetetlenségi törvények mindegyike úgy lépett hatályba, hog y azt mondotta ki, hogy az összeférhetetlenségi törvényt az újonnan összeülő parlament első ülésnapjától kell alkalmazni. Tehát minden esetben jövőre vonatkozó szabályozást alkalmazott a magyar parlament az összeférhetetlenségi törvény elfogadása során. (1 0.50) Végül hadd szóljak néhány szót arról, hadd emeljem ki - mert garanciális jelentősége van , hogy kik kezdeményezhetik az összeférhetetlenséget. A törvényjavaslat szerint bárki kezdeményezheti az összeférhetetlenségi eljárást, de az összeférhetetlensé gi eljárás megindítására csak a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottságnak lenne joga. Részletes eljárási szabályokat kell kidolgozni az eljárás során a képviselő jogára - megjelenési jogára, a tanúmeghallgatási lehetőségekre és a többir e. Ezek a részletes eljárási szabályok nincsenek benn a törvényjavaslatban, de benne vannak azok a garanciális jelentőségű eljárási szabályok, amelyek az eljárás keretét, tartalmát és főbb területeit szabályozzák. Véleményünk szerint a Házszabályban, egy ö nálló fejezetben kellene - ez egyébként megfelel a korábbi törvényalkotási gyakorlatnak is - az egészen részletes eljárási szabályokat szabályozni. Ami ezek között kiemelendő, az az, hogy az összeférhetetlenség kimondását - amennyiben a képviselő nem mond le összeférhetetlen pozíciójáról, nem szünteti meg az összeférhetetlen helyzetet , akkor a parlamentre kell bízni. A parlament mondhassa tehát csak ki, nem a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság, nem valamilyen más bírói fórum - mondjuk, Alkotmánybí róság, Legfelsőbb Bíróság vagy közigazgatási bíróság, mert volt, illetve vannak erre is példák , hanem maga a parlament mondhassa csak ki az összeférhetetlenséget; hiszen ezzel az aktusával, ezzel a döntésével a parlament megfoszt valakit a parlamenti man dátumától, a választók akaratát bírálja felül az összeférhetetlenség kimondásával és a parlamenti mandátumtól való megfosztással. Azt gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat egyéves előkészítő munka után szakmailag, jogi szempontból, törvényalkotási sz empontból, ha nem is tökéletes, de elég magas színvonalon és elég körültekintően kidolgozott szabályegyüttes. Elismerem, hogy a tárgyalástechnikai és módszertani gondok speciális eljárást igényelnek, és remélhetőleg a négytagú albizottság, amelyet az alkot mányügyi bizottság létrehoz, meg tudja oldani ezt a problémát valamilyen módon. Úgy gondolom azonban, hogy mivel - és ezt nagyon határozottan szerettem volna érzékeltetni - a törvényjavaslat 80 százaléka mögött egységes álláspont van, nem lenne indokolt a törvényjavaslat tárgyalásának az elhalasztása. Megtalálhatók azok a speciális eljárások, amelyekkel a variációk száma csökkenthető, esetleg a variációk meg is szüntethetők, és egyetlen, minden párt által támogatott vagy legalábbis a többség által támogatot t variációk maradnak benne csak a
