Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1646 A negyedik célja az összeférhetetlenség szabályozásának a nemkívánatos érdekkijárás. Itt a nemkívánatosra helyezném a hangsúlyát, hiszen a képviselő képvisel; csoporto kat, rétegeket, pártokat, szociológiailag megfogható társadalmi rétegeket képvisel, nyíltan képvisel, pozíciójából, életútjából, érvrendszeréből kifolyólag és megismerhetően. Nincs tehát semmi baj azzal, ha egy képviselőről lehet tudni, hogy ő az agrárszfé ra, az értelmiség, a munkások, a bányászok, a pedagógusok érdekeinek képviseletében lép fel. Nincs baj tehát a nyílt, nyilvános és ellenőrizhető és beszámítható érdekképviselettel. A gond a nemkívánatos érdekkijárás, amely esetleg az anyagi javakért folyta tott érdekérvényesítésnél jelentkezik, és ezt szigorúan tiltani kell. Ez kötődhet pozícióhoz, mármint képviselőség melletti pozícióhoz, vagy pozíció nélkül is természetesen megtehető, ezt a visszaélést vagy a hivatali pozícióval való visszaélést és üzérked ést igenis szigorúan tiltani kell. Korábbi összeférhetetlenségi szabályaink például abszolút összeférhetetlenségi okot láttak a magánérdekből történő felszólalás esetére, vagy az idegen hatalomtól való függés esetére; vagy például a hazafiatlan fellépés és érvelés esetére összeférhetetlenségi szabályokat állapítottak meg. Tudom jól, hogy ezek nehezen megfogható kategóriák, nem is tartalmaz ilyen típusú kategóriákat a javaslat, csak utalni szerettem volna arra, hogy a nyílt, ellenőrizhető érdekképviselet nem csak hogy megengedett, hanem kívánatos. Ez az egyik funkciója a képviselőnek, illetve a parlamentnek. Tehát a nemkívánatos - főleg, ha az esetleg anyagi haszonszerzésből történik - érdekkijárást és érdekképviseletet kell szigorúan tiltani. Végül a méltatla n magatartást tanúsító képviselőket igenis megfosztották és megfosztják a mandátumuktól az összeférhetetlenség szabályai alapján a parlamentekben. Ebbe a méltatlanságba beletartoznak a büntetőjogi méltatlanságok, amikor valakit közügyektől eltiltanak, de á ltalában ezen túlmennek a méltatlansági összeférhetetlenség szabályai. Például mindenféle, a legkisebb választási csalás, visszaélés esetén is összeférhetetlennek tartják a mandátumot, és az illetőt egy vagy két ciklusra kizárják a parlamentbe való bejutás lehetőségéből. De például a magyar összeférhetetlenségi törvények tartalmaztak olyan méltatlansági összeférhetetlenségi okot is, mint például a parlament működésének a konok megzavarása, tehát folyamatos megzavarása. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Vagy: a hiányzás, a rendszeres, hosszabb ideig tartó hiányzás a parlament életéből és a nem megfelelő részvétel a parlament munkájában, nem egyszerűen fizetésmegvonással, tiszteletdíjmegvonással járt, hanem összeférhetetlenségi ok volt. A jelenlegi törvényterv ezet nem megy bele ebbe a nagyon nehezen szabályozható, de szerintem szabályozandó témakörbe, sajnos ez adóssága marad a magyar parlamenti szabályoknak, éppúgy, mint a parlament fegyelmi szabálya, amely - meg kell mondani - a működőképes Házszabályunk elle nére sem kellőképpen kidolgozott. Végül a legutolsó funkciója és szabályozási célja az összeférhetetlenségi törvénynek az, hogy a képviselők vagyon- és jövedelmi viszonyait átláthatóvá, ellenőrizhetővé tegye. A képviselők számot kell hogy adjanak jövedelmi viszonyaikról, vagyoni viszonyaikról, de anélkül, hogy teljesen kiszolgáltatottá válnának a társadalom tagjai előtt, illetve anélkül, hogy bizonyos adatokhoz esetleg nemkívánatos személyek is hozzájuthassanak. A szabályozás elvei, amelyek áthatják a törvé ny szabályait, a következők. Először is teljes körű szabályozásra törekedtek a törvényjavaslatot benyújtók, kiegészítve az alkotmányban, a képviselők jogállásáról szóló törvényben és más törvényben lévő összeférhetetlenségi szabályokat. Teljeskörűen minden féle összeférhetetlenségi típust szabályozni kívántunk ezzel a törvényjavaslattal. A másik: mérsékelt szigorúságú legyen az összeférhetetlenség, főleg a gazdaság, de nemcsak a gazdaság, hanem az alapítványok, a köztestületek és a többi vonatkozásában, éppe n azért, hogy ne szűkítse nagyon le a politikussá válás szempontjából szóba jöhető rekrutációs kört, ne tegye ki választási kényszernek a leendő képviselőket, amikor túl szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a törvény. A törvényjavaslat beny újtói szerint - legalábbis az egyik vagy a nagyobb álláspont szerint - differenciálni kell az állami tulajdonban és a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető
