Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
1634 napvilágot, mind a nagyobb érdekvédelmi konföderációk vezetői, mind pedig kormányzati szereplők megnyilvánulnak ebben a kérdésben. Hosszú ideje folyik ez a vita - közgazdák között is; a feloszt ókirovó rendszerű nyugdíj, a fedezeti rendszerű finanszírozás elve birkózik egymással most már évek óta. Sokan kétségbeeséssel, sokan érdeklődéssel figyelik ezt a vitát. De egyet le kell szögezzünk: miközben minden évben 3537 ezer állampolgárral van keve sebb ebben az országban, minden évben egy Pápa nagyságú várossal van kevesebb ebben az országban, és tíz év alatt egy megyényi lakosság tűnik el ebből az országból - mert ennyi nem születik meg , ez a vita bizony értelmetlennek tűnik. A nyugdíjrendszert f eszítő öröklött helyzet, a rossz demográfiai tendenciák miatt ez a fajta finanszírozási technikáról folyó vita a mi szemünkben másodlagos. Fontosnak tartjuk most a vitának - ha úgy tetszik, a társadalmi vitának - ebben a fázisában leszögezni a saját állásp ontunkat: A nyugdíjrendszerben is meg kell találni azt a pontot, amellyel ösztönözni lehet a gyermekvállalást; azt mint társadalmilag hasznos tevékenységet el lehet és el kell ismerni. Éppen ezért fogjuk javasolni a gyermeknevelés elismerését a nyugdíjrend szeren belül is. A rendkívül rossz demográfiai helyzet, a népességfogyás és az elöregedés miatt javasoljuk majd, hogy a nőket a felnevelt gyermekek után korkedvezmény illesse meg. Egy gyermek után 1 évvel, két gyermek után 2, három vagy ennél több gyermek után 5 évvel korábban vonulhassanak nyugdíjba a nők. Emellett természetesen a nyugdíjrendszer számos eleméhez hozzá kell majd nyúlni, és itt - véleményünk szerint - fontos leszögezni az alábbi öt pontot: 1. A többszintű nyugdíjrendszer. Célszerűnek tartjuk a háromszintű nyugdíjrendszer bevezetését: az alapnyugdíj, a kötelező kiegészítő nyugdíj a ledolgozott évek száma után, valamint a piaci elven működő önkéntes nyugdíjbiztosítások rendszerét. 2. Az értékállóság garantálása. Az inflációhoz kötött indexálás helyett - ennek a reménye helyett , a nettó bérkiáramlás tapasztalt realitása helyett javasoljuk a járulékfizetést jobban követő, a biztosítási elvű arányokat megvalósító pontrendszer alkalmazását. 3. A harmadik elem a korkedvezmény elve. Javaslatunk szer int lehetővé kell tenni, hogy a nők 36 év, a férfiak 40 év szolgálati idő után korkedvezményes nyugdíjat vehessenek igénybe. 4. A negyedik elv a gyermeknevelés elismerése, amit elöljáróban ismertettem. Tehát egy gyermek után 1 évvel, két gyermek után 2 évv el, három vagy ennél több gyermek után 5 évvel korábban vonulhassanak nyugdíjba a nők. 5. A legjobb évek elve, amely szerint biztosítani kell azt a lehetőséget, főként az átmenet időszakában, hogy a nyugdíj összegét a korhatár elérése előtt, ám legfeljebb öt évvel korábban megállapítsák az állampolgár kezdeményezésére. Ezek azok az elvek, amelyeket a Fidesz a küszöbön álló vitában szakmai és ha úgy tetszik, társadalompolitikai vitában érvényesíteni kíván. Ezt szerettem volna önökkel ismertetni. Köszönöm a f igyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) (9.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kökény Mihály államtitkár úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tiszte lt Ház! Kedves Képviselő Úr! Valóban, a nyugdíjrendszer átalakításáról, a nyugdíjreformról folynak a viták. Úgy gondolom, hogy ez nem baj, sőt kifejezetten pozitívum, hogy a szakértők, a nyugdíjönkormányzat képviselői elmondják a véleményüket. Természetese n senki nem akarja azt megspórolni, hogy amint egy kikristályosodott álláspont lesz, akkor ez a vita majd a Ház falain belül is megkezdődjék, és itt a parlamentben szülessék a döntés a nyugdíjreform elveiről.
