Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1543 alkotmányellenessé válik, ha ezt a pillért kihúzzuk belőle. S ha ez így van, akko r ez nagyon komoly problémákat fog okozni, új törvényre lesz szükség, új vita lefolytatására. Ugyanis az Alkotmánybíróságnak az a határozata, amely az előző parlamenti ciklusra azt követelte meg, hogy a parlament törvényi keretek között döntsön a terhesség megszakítás körülményeiről, ez a határozat tulajdonképpen indirekten kimondta azt is, hogy a magyar alkotmány keretei között a parttalan terhességmegszakítás nem lenne alkotmányos. Ennek fényében kérem, gondolják meg, hogy szabade, jót tesze a magyar tár sadalomnak, ha ezt az egyébként az államháztartás szempontjából nem jelentős támogatási formát megszüntetjük. És hogy tisztelt képviselőtársaim lelkiismeretét egy kicsit megpiszkáljam, hadd hivatkozzam azokra az adatokra, amelyek a terhességmegszakítások s zámára vonatkoznak. Miniszter úr a családpolitikai vitanapon eléggé elbagatellizálta ezt a kérdést, azt mondta: az adatok nem bizonyítják azt, hogy az elszenvedett sérelmek során az abortuszok száma megnőtt volna. Ha valaki megnézi a HVG múlt heti számát - úgy tudom, ezt a lapot még senki nem vádolta a keresztény nemzeti kurzus különösebb elkötelezettségével, tehát nem hiszem, hogy innen lehet nézni a dolgot, de - ebben a lapban ott vannak a statisztikai adatok, amelyekből világosan látszik, hogy 1995ben ' 94hez képest két és félezerrel, még valamivel többel nőtt a terhességmegszakítások száma. (20.40) Olyan körülmények között, amikor 1990 óta viszont folyamatosan csökkent. És különösen csökkent a magzatvédelmi törvény működésének első évében, mintegy 15 sz ázalékos csökkenést tapasztaltunk. Ez a csökkenés '94ben már csak nagyon mérsékelt volt, '95ben pedig megkezdődött az emelkedés. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, gondolják meg, az előbb arról szóltam, hogy a nyugdíjrendszer tartós működtetéséhez stabil népességre van szükség. Egy fogyó népességű országban ne hivatkozzunk most a munkanélküliségre. De ne tegye ki magát egyetlen kormány se annak, hogy gyermekellenességgel lehessen vádolni. Ezt ki lehet kérni magának bárkinek kormánypárti oldalról. Nem hisze m, hogy személy szerint kívánnánk bárkit népirtással vádolni. De a végeredmény az kellemetlenül fájó. Nem a durva szavak használatára van szükség, hanem a közös gondolkodásra. S ebből a csomagból e tekintetben a legnagyobb hiba a várandóssági pótlék, amely et vagy elfogad a tisztelt Ház mint módosító indítványt, vagy felejtsük el a várandóssági pótlék kiiktatását, vagy azért azt a hitemet hadd mondjam meg, hogy ezt az Alkotmánybíróság vissza fogja állítani, vagy egy új magzatvédelmi, vagy terhességmegszakít ási törvényre fogja késztetni a tisztelt Házat. Engedjék meg, hogy most már talán kicsit rövidebbre fogva a dolgot, a jövedelemhatárproblémáiról is szóljak néhány szót. Ennek a jövedelemhatárnak az egyik nagy gondja, hogy itt a karbantartó lépés elmaradt. Tehát az előbbi pozitív megjegyzésemmel szemben, hogy amit gyesre kifizetünk, annak az indexálása megtörtént, itt jelenleg a normaszöveg nem garantálja azt, hogy a gyesre való jogosultságot megszabó 19 500 forintos nettó jövedelemhatár valamilyen módon in dexálódik. Márpedig ha már ilyen mélyen belenyúlunk a családi ellátásokba, akkor nagyon bölcs lett volna itt is megtalálni azt a mutatót, ami nem kényszerít évről évre valamilyenfajta boxmeccsre. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fog lalja el.) Hogy mégis valami reményt próbáljak magamnak találni itt a sok keserűség között, azt az ötletet vetem föl, hogy valójában azért a megfelelő mutató meghatározásakor tudnunk kellene, hogy ez a mutató hogyan működik. Holnap, ha még soká beszé lek, akkor még a beszéd alatt, március 20a lesz. Március 20án jár le, ha jól emlékszem, az a határidő, ami a családi pótlékra vonatkozik, mármint az igénylésére. És a minap azt hallom a rádióban, hogy még vagy egymillió állampolgárunk nem nyújtotta be az t az igénylést, ami lehetővé teszi számára a családi pótlék folyósítását. Most biztos vagyok benne, bármilyen nehéz is a közművelődés helyzete, hogy nincs egymillió írástudatlan Magyarországon. De
