Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1542 Az egyik témakör az átmenet kérdése. Egész egyszerűen nevetségesnek tartom a kormánynak azt az álláspontját, hogy elolvasták az Alkotmánybíróság tavalyi nyilatkozatát, amiben szerepelt a 300 nap és példálózva megemlítve a '96. á prilis 15. És akkor azt mondani, hogy azóta folyamatosan erről beszél mindenki, tehát akkor onnantól fogva számít, és április 15e ez a bűvös határidő. Ez merő tévedés, és megítélésem szerint az alapvető jogállami gondolkodás ellehetetlenülését jelenti! Go ndoljanak bele abba - nem viccelek, nagyon komolyan mondom , hogy ma gyermeküket váró édesanyák azon drukkolnak, hogy egykét héttel koraszüljenek. Ez egy lehetetlen állapot! És akkor azt mondani, hogy megadjuk az Alkotmánybíróság adta fölkészülési időt.. . Hát nem adjuk meg! Ha az édesanyja szíve alatt lévő gyermektől most elveszik azt a lehetőséget, amire számított, hogy gyesen fogja tölteni a terhességi, szülési szabadság utáni időt, akkor az nem a normális felkészülés ideje! Pontosan, világosan megfogal mazta az Alkotmánybíróság, hogy a bevezethető változásokat is úgy kell bevezetni, hogy igen, a gyermek fogantatásakor tudhassák a szülők, miről van szó. Senki nem állíthatja azt, hogy nem történtek változások a koncepcióban az egy év alatt, hogy itt most p ont arról van szó. De egyébként teljesen mindegy, hogy mit hirdetünk az újságokban, rádióban, akár parlamenti vitákban is, a lényeg a törvény kinyomtatása, megjelenése és onnantól fogva kell a hatályba léptetést világossá tenni. Úgyhogy nekem szent meggyőz ődésem, hogyha így marad az április 15ei vagy akármilyen, de ilyen rövid határidejű hatályba léptetés, ez bizony a szóban forgó ellátásoknál alkotmányellenesnek fog minősülni. Nemcsak a gyed elvételét mondhatnám, a terhességigyermekágyi segély összegének leszállítása ugyanilyen probléma, és valójában a várandóssági pótlék elvétele is ugyanilyen problémát jelent. De a várandóssági pótlék elvételének alkotmányossági gondjai ennél sokkal szélesebb körűek. Az a magzatvédelmi törvény, amelyet 1992ben hozott a parlament, amely nagyon sok vitát kavart, néhány alapvető elvet leszögezett. Leszögezte például azt, hogy a magzat élete fogantatásának első pillanatától fogva védendő. S leszögezte ennek a védelmi rendszernek a főbb pilléreit is. S ha valaki végignézi, h ogy mik ezek a fő pillérek, nem kell különösebben nagyítóval keresnie, hogy az egyik leglényegesebb pillér a várandóssági pótlék. S itt nem az összegszerűség az egyetlen dolog, bár kicsit groteszk, hogy indexálunk bizonyos dolgokat, és a várandóssági pótlé k megszüntetésekor visszahozzuk azt az anyasági támogatást, amely már a kilencvenes évek elején is 10 ezer forint nagyságrendű volt. Ez végképp zavaros megközelítés. De most mondom, nem az összegszerűségről beszélek, hanem arról beszélek, hogy nemcsak ott sértem az alkotmányos gondolkodást, amikor elveszem ezt a támogatást, amely valójában nem a várandós édesanya támogatása, hanem a magzat támogatása. S ezt onnan lehet jogelméletileg bizonyítani, hogy ikerszülés esetén a fönnálló jogszabályoknál utólag a má sodik gyermek is megkapja ezt a várandóssági pótlékot. Ami azt jelenti, hogy egy olyanfajta vitatható jogalanyisága volt a magzatnak 1992ig, hogy a magzat élveszületése esetén örökölni tudott. Ez valóban egy feltételhez kötött jogalanyiság volt, az élvesz ületés kellett hozzá. Itt az ikerszülésre való hivatkozás ennél valamivel továbbmegy, és egyértelműen a magzat számára biztosít egy jogot, tehát indirekte, anélkül, hogy erről különösebb vitát folytattunk volna, jogalannyá tette a magzatot. Ebből nagyon ne héz alkotmányosan visszalépni. Tehát azt állítom, hogy a várandóssági pótlék megszüntetése sérti az alkotmánynak azt a tételét, amely az élet védelmére vonatkozik. De ezt majd eldönti az Alkotmánybíróság. Ne ringassák magukat a kormánypárti képviselők abba n a hitben, hogy hiszen az Alkotmánybíróság tavaly csak a határidők miatt helyezett hatályon kívül bizonyos passzusokat! Tessék életszerűen gondolkodni: jött a nyár, kórházi kezelésre vártak alkotmánybírók - vagy egy legalábbis , csak teljes ülésen lehete tt tisztázni ezeket a kérdéseket, tehát a leggyorsabb, a legegyszerűbb beavatkozást végezték el. Azért, mert akkor nem mentek bele egy elméleti levezetésbe és alaptételek kimondásába, az nem azt jelenti, hogy ez most nem fog bekövetkezni. De tovább kell me nnem, mert azt gondolom, a korrekt vita ezt megköveteli. Azt állítom, hogy a magzatvédelmi törvény, tehát, ha tetszik, a terhesség megszakításának jogi szabályozása ugyancsak
