Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1537 korlátok ellen, hiszen mindenki érezte, hogy ezek elég magasan vannak meghúzva, hanem az adminisztrációval kapcsolatban ezek a problémák bizony akkor is felmerült ek. A másik viszont, hogy én most nem vitatkozásul, hanem pozitíven akarom visszaigazolni azt, amit a képviselő asszony mondott, és éppen azon, jórészt korábbi szabaddemokrata hozzászólásokat kritizálom, amelyek az elmúlt négy év szociálpolitikai fejlődésé t úgy ítélték meg, hogy semmi nem történt. Pontosan arra szeretnék rámutatni - egyetértően az elhangzottakkal , hogy ennek a rendszernek az átalakítása bizony megkezdődött. Lehet azt mondani, hogy ez egyesek szerint túl lassú volt, lehet azt mondani - ami t akkoriban mondtak , hogy túl gyors volt; tehát nagyon nehéz itt optimális megoldásokat találni. De - s én ezt most jóleső érzéssel nyugtázom, hogy - ennek a folyamatnak a kezdete finomabb formában, mint most, de egy szükségszerű átalakulás kezdete megin dult, hiszen egy részben gazdagodó társadalomban nem lehet az egyenlőségre épített elveket fenntartani, s az elszegényedettnél viszont ugyancsak komolyan kell venni az elszegényedést. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Győr iványi Sándor úrnak, a Független Kisgazdapárt részéről, szólásra készül Surján László, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én tulajdonképpen a múlt héten szerettem volna felszóla lni, csakhogy más irányú elfoglaltságom miatt nem tudtam elmondani azokat, amiket most szeretnék elmondani. De jobb lett volna, ha ezt a múlt héten mondom el, mert akkor Béki Gabriella képviselőtársam legalább azokra is utalt volna, amiket elmondhattam vol na. A következőkben tehát arról szeretnék szót ejteni, hogy a szociális ellátással kapcsolatos törvények - s azért olvasom, hogy egy kicsit gyorsabb legyek és időt takarítsak meg, gyorsabb legyen a mondanivalóm menete - értelmetlen módosítgatása végső soro n a Bokroscsomag néven ismert gazdaságstabilizációs törvénnyel kezdődtek. Értelmetlen módosítgatást említettem, ugyanis már akkor megállapítható volt, hogy a módosításoknak kevés köze van a gazdasági stabilizációhoz, a körvonalazott új rendszer átgondolat lan, összecsapott, érdemi hatásvizsgálatok nélküli. Így korántsem volt véletlen, hogy az Alkotmánybíróság számos részét megsemmisítette vagy felfüggesztette. Azóta eltelt egy év. A kormánynak tehát bőségesen volt rá ideje, hogy végiggondolja, végiggondolta ssa mindazokat a gondokat és problémákat, amelyeket a szociális ellátások tervezett megfaragása jelentett, s azért, hogy elálljon a törvények módosításától, vagy megpróbáljon olyan új rendszert kidolgozni, amely a lakosság érdekeinek minimális csorbításáva l valóban szolgálja az államháztartás, a gazdaság stabilizációját. Az Országgyűlésben jó időben elhangzott több olyan javaslat - köztük a Független Kisgazdapárt javaslata , amely a Bokroscsomag további módosítgatása helyett annak hatályon kívül helyezésé t és egy új rendszer kialakítását javasolta. Mint a jelen törvényjavaslat indoklása tartalmazza, a kormány a fentieket figyelembe véve új koncepciót dolgozott ki, és a szabályozás megfelelő kidolgozása érdekében a 2401/1995. - már december 15én megszülete tt - számon még határozatot is hozott. Feltehetően megint nem jól mérték fel az ilyen jellegű törvény kidolgozásának az időigényét és követelményeit, mert a most benyújtott törvényjavaslat legalább annyira összecsapott és végiggondolatlan, mint az elődje. Szemmel láthatóan maguknak az alkotóknak is gondot jelentett, hogy a módosítások módosítását kellett végrehajtani, ugyanis kizárólag érzelmi szempontokkal lehet magyarázni, hogy a Bokroscsomag az 1995. évi XLVIII. törvény idevágó részeit nem helyezte hatá lyon kívül. Arról már nem is szólok, hogy az egyszerű állampolgár már végképp nem igazodik ki az így átalakított törvényen. Magában a törvényjavaslatban már szó sem esik a gazdasági stabilizációról, az elérni kívánt megtakarításokról. Tehát mindarról, amié rt tulajdonképpen az egész változás született. Továbbra sincs semmilyen hatásvizsgálat vagy számítás, ami támpontot adna a változások kihatásairól.
