Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
1525 Én is köszönöm. Szólásra következik... (Szöllősi Istvánné: Hadd szóljak mé g, elnök asszony!) ... Szintén kétperces időkeretben Szöllősi Istvánné képviselő asszony, Magyar Szocialista Párt. (19.00) (A jegyzői székben Sasvári Szilárdot dr. Semjén Zsolt váltja fel.) SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen. Nem tisztem felhívni a f igyelmét képviselő úrnak, de mivel kérdés hangzott el, csak ne maradjon már a levegőben a válasz. A költségvetési törvényben van a forrása, képviselő úr, nyilván elkerülte a figyelmét. A költségvetési törvényben ennek véletlenül megvan a forrása. Az útmuta tók kint vannak az önkormányzatoknál. Várnak a döntésre, ami reményeink szerint igen lesz itt a parlamentben. Ennek tehát véletlenül megvan a forrása, nem az elbocsátásból kell kifizetni. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Elő zetes, írásbeli jelentkezés alapján megadom a szót Szentkuti Károly úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége tudomá sul veszi, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban, majd a költségvetésben is megjelenve fontos és szükséges, hogy arra törvényi megoldás szülessék, hogy ebben az évben 10 + 5 százalékos bérfejlesztés történjék a közalkalmazotti szférában. Ezért a törvényjavaslat ot a Szabad Demokraták Szövetsége meg fogja szavazni. Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy ebbe a törvénymódosításba - s elnézést kérek, de úgy gondoljuk- , érdemben túl nagy energiát belefektetni nem nagyon érdemes, hiszen többen elmondták, hogy eg y átmeneti szabályozásról, egy erre az évre történő szabályozásról van szó, s mindenképpen nagyon fontos, hogy az egész közalkalmazotti törvénynek az alapelemeit, és az ehhez kapcsolódó problémákat, fontos és részletproblémákat végiggondoljunk. Azt gondolo m, hogy itt ma még kevés szó esett arról, hogy melyek ezek az alapproblémák, s ezekről szeretnék nagyon röviden beszélni, amelyek úgy gondolom, nem nagyon kerülhetők el. A helyzet ma az, hogy egy ilyen csapdában vagyunk, mert a közalkalmazotti törvény ezze l a módosítással is egy kicsit egyre jobban bebetonozza a közalkalmazottakat, mivel jelentős bérfejlesztést nem tud adni a közalkalmazottak számára, ezért a közalkalmazottak biztonságát próbálja fokozni. Azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel szembe kell néz ni, és el kell gondolkozni azon, vagy meg kell fogalmazni egy ettől eltérő nézőpontot vagy álláspontot is. Tételesen azt, s azt gondolom, ezzel nagyon sokan egyetértünk, hogy bár figyelni kell arra, hogy a közalkalmazottak, akik végül is a köz alkalmazotta i - ezért kiemelt fontosságúak, nyilván a társadalomban betöltött szerepük szempontjából , lehetőség szerint jelentős feladatukhoz igazodó jelentős jövedelmekkel rendelkezzenek. De ezzel együtt jár az is, hogy ezt a merev rendszert - amely ittott azért p uhul, de inkább talán merevedik - valamiképpen feloldjuk, s a közalkalmazotti törvénybe egy dinamizmust, s egy erőteljesebb differenciálási lehetőséget vigyünk be. Valahol tehát azon a határon mozgunk, hogy biztonság és változás együtt, s talán ezzel együt t nyilvánvalóan bizonyos költségvetési vagy más egyéb forrásoknak a megkeresése is fontossá válik. A másik alapprobléma, alapkérdés - amiről beszélnünk kell, s én elsősorban most az önkormányzati oldalról is szólnék, hiszen ehhez értek - az: ki a felelős a pedagógusok béréért, az állam vagy az önkormányzatok (fenntartók), vagy mind a ketten. Ez egy alapkérdés, alapprobléma, és a mai rendszer tulajdonképpen - elnézést a kifejezésért - egy kicsit összekutyult rendszer. Egyrészt az állam bizonyos mértékig gara ntálja a
