Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
1518 rendszert, amelynek megvoltak a maga kedvező vonásai, amely kiegyenlítette tulajdonképpen azokat a nem feltétlenül szükséges különbségeket tájegységek és munkahelyek között, amelyek nem mindig a reá lis differenciálódás - vagy reális bérdifferenciák - eredményeként születtek meg. Úgy vélem azonban, hogy maga az egész bértábla konszolidáltabb viszonyokra készült. Az az előlépési rendszer, amely ebben a bértáblában benne volt - a háromévenkénti, megfele lő összeggel való előrelépés , egy olyan struktúrában, olyan helyzetben, amelyben az infláció olyan mértékű, mint a legutóbbi években volt, nyilvánvalóan nem tette lehetővé azt, hogy a közalkalmazottaknak az a rétege, amelyre kiterjedt ez a bértáblázat és az előrelépési rendszer, igazában lépést tarthasson az inflációval. Egyetlenegy példával hadd igazoljam ezt! Valamelyik lapban jelent meg az a kimutatás, amely az elmúlt három esztendő reálbércsökkenését mutatta ki, és éppen a közalkalmazottak esetében - nem függetlenül a bértáblától - ez a csökkenés a legnagyobb mértékű volt. Másrészt úgy vélem, hogy szükséges a törvény módosítása - erre a miniszteri expozé is utalt - a munkahelyek demokratikus átalakulása és a munkahelyek demokratikus fejlődése szempontj ából is. Lényegében a közalkalmazotti tanácsok és az üzemi tanácsok közötti különbség tűnik el a törvény módosításával; legalábbis a közreműködés tekintetében az együttdöntési jog és az egyetértési jog közötti különbséget szünteti meg a törvény. Azt az egy üttdöntési jogot, amely az üzemi tanácsokat megillette korábban is, kiterjeszti most a közalkalmazotti tanácsokra is, amelyeknél ezt korábban - amint ez az indoklásban szerepel és olvasható - az egyetértési jog helyettesítette. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom - és erre szintén utalt a miniszteri expozé - azokat a pontosításokat, amelyek a határozatlan és határozott idejű kinevezések ügyében történtek. Nem szeretnék visszatekinteni most azokra a dolgokra, amelyek az elmúlt időszakban éppen a felmentésekke l kapcsolatos bérkifizetéseket illették, hiszen a határozott idejű kinevezések esetében ezek meglehetősen nagy összegeket is kitehettek bizonyos vezetők esetében. Ha ez megszűnik, akkor világos, hogy ilyen jellegű anomáliák a következőkben nem fordulhatnak elő. Ugyancsak fontos, úgy vélem, e tekintetben a vezetői megbízás visszavonásakor bevezetendő indoklás szükségszerűsége és szükségessége, ami megint csak azt jelenti, hogy olyan helyzet alakul ki a közalkalmazottak esetében is, amely a munkáltatót kötele zi arra, hogy ezt az indoklást megfogalmazza. Amiről igazában szólni akarok, az tulajdonképpen három paragrafusa a törvénymódosításnak. Engedjék meg, hogy erről a három paragrafushelyről mondjam el a magam mondanivalóját. Az egyik a 6. §, amely úgy szól, h ogy a közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A korábbiakban már említettem, hogy ezt jelentős előrelépésnek tartom, elsősorban azért, mert megszünteti azt a különbséget, ami az üzemi tanácsok és a közalkalmazotti tanácsok között van e tekintetben. Hiszen nem egyszerűen arról van szó, hogy egy elkészített javaslattal egyetért a közalkalmaz otti tanács, hanem a közalkalmazotti tanács az együttdöntés folyamatában maga is aktívan részt vesz ennek a döntésnek a kidolgozásában. Valójában egyetlenegy aggály az, ami miatt mégis szólok. Végül is az egyetértési jog azt jelentette, hogy biztosan elkés zül az előterjesztés, hiszen ez a munkáltató kötelessége, és ezzel a közalkalmazotti tanács vagy egyetért, vagy nem ért egyet. Ha együttdöntésre szólítjuk fel tulajdonképpen a közalkalmazotti tanácsot, vagy együttdöntést kívánunk meg a közalkalmazotti taná cstól, ez olyan fajta közreműködést jelent a döntések kidolgozásában is, amire nem tudom, hogy megvane minden esetben a hajlandóság a közalkalmazotti tanácsokban. (18.30) Ha megerősítenek engem képviselőtársaim vagy miniszter úr abban, hogy az üzemi tanác sok esetében ez egy jól működő rendszer volt, akkor természetesen tudomásul tudom venni, de az aggályaimat azért e tekintetben mégis szabad legyen megfogalmaznom.
