Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
1519 A másik - és elnézést kérek, hogy erről is szólok - a 12. §, amelyik azt mondja ki, hogy: "Ne m jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, illetve a további közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén." Egy sajátos kö zalkalmazotti rétegről hadd szóljak: ez az egyetemi tanárok sajátos közalkalmazotti rétege, akikről, akiknek a nyugalomba vonulásáról külön törvény rendelkezik: a felsőoktatási törvény 17. §a, amelyik 70 évet ír elő a kötelező nyugalomba vonulás esetére. Én természetesen tudomásul veszem, hogy ha nyugalomba vonulnak ezt megelőzően, vagy a munkáltató őket ezt megelőzően nyugdíjba küldi, akkor nem jár nekik ez a kiegészítés. Csakhogy az aggály ott kezdődik, hogy egy olyan helyzetben, amikor bizony leépítések voltak és vannak a felsőoktatásban - és félek tőle, hogy nem az utolsó lépést tették meg e tekintetben a felsőoktatásban , abban az esetben bizony a könnyebb ellenállás azt jelenti a munkáltató számára, hogy a - mondjuk így - magasan kvalifikált, magasan képzett egyetemi tanárok elbocsátása a könnyebb megoldás, hiszen nekik legalább nem kell végkielégítést fizetni, míg ha nyugdíj előtt állnak vagy 60 éves kor előttiek, abban az esetben ilyen végkielégítést is fizetni kell. Ezt nem azért mondom, mert nem v olt ilyen gyakorlat. Sajnos, azt kell mondanom, hogy bizony, ilyenfajta magatartás a felsőoktatásban, az egyetemeken az elmúlt időszakban bizony előfordult, és úgy érzem, ezt az aggályt mindenképpen meg kell fogalmazni. A harmadik kérdés, amiről szólni sze retnék - illetve a harmadik paragrafus , az a 25. §, amelyik a G fizetési osztályt teremti meg, és az abba való besorolás feltételeit tartalmazza. Nem kívánom az egészet ismertetni, azt hiszem, hogy azon képviselőtársaim, akik itt maradtak, többékevésbé tudják, hogy mi található benne. Bizony, azt kell mondanom, hogy ez a G fizetési kategória egy nagyon mesterségesen megalkotott kategória, olyan kategória, amely azért sok mindent egy kupacba gyűjt össze. Olyan kupacba, amelyben össze nem illő dolgok is va nnak és olyan elemek is, amelyekkel nagyon nehéz - legalábbis hosszú távon - egyetérteni. Én tudomásul veszem azt - a bizottsági ülésünkön részt vevő államtitkár úr ezt el is mondotta , hogy egy évre történik ez a szabályozás, de azért mondom el mindazt, amit ezzel kapcsolatban el akarok mondani, hogy a következő évi szabályozásban, a hosszú távú szabályozásban ezek az elemek lehetőleg ne kerüljenek egymás mellé. A törvény felsorolja azt, hogy kiket kell ide, ebbe a G kategóriába besorolni. Azt mondja felt ételként, hogy aki "kiemelt közalkalmazotti osztályba nyert besorolást és munkaköre ellátásához szükséges két egyetemi oklevéllel rendelkezik". Ez az első, amit tudomásul kell venni: ha valaki két egyetemi oklevelet szerzett, az nyilván többet végzett, min t aki egy egyetemi oklevelet szerzett. A gond ott van az egyetemi oklevelet szerzettek egy jelentős rétegénél, akik egyszerre szereztek két szakon - mondjuk így - egyetemi oklevelet. Tehát ha valaki angolfrancia szakos tanár, az szerezhetett egyetemi dipl omát úgy, hogy szerzett külön egy angol szakos diplomát és külön egy francia szakos diplomát, így akkor G kategóriába kell őt besorolni, ellenben ha angolfrancia szakos tanárként szerzett diplomát, akkor egy diplomája van és így az E kategóriába sorolandó be. Magyarországon '54 óta kétszakos tanárképzés van, ennek megfelelően nagyon nagy rétegre terjed ki, ha ezt különválasztjuk, de van ilyen gond - és '89 óta egy szakon is lehet végezni. Miért hozzuk kedvezőbb helyzetbe azokat, akik esetleg azért szerezte k külön egyegy egyetemi diplomát, mert nem biztos, hogy együtt meg tudták volna szerezni? Itt, ebben a törvényben azonban mindenféleképpen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A továbbiakat nem emlegetem, ami az egyetemi oklevéllel és egy másik szakon szerzett f őiskolai oklevéllel kapcsolatos, ezt tudomásul lehet venni; akik posztgraduális képzésben, szakosító képzésben szerzett oklevéllel vagy doktori címmel, illetve doktori fokozattal rendelkeznek. Legfeljebb megjegyzem, hogy az új doktori eljárás során szerzet t doktori oklevél talán nem biztos,
