Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF
1437 valóban egy európai szintű törvény lesz, vagy beilleszkedik a magyar jogalkotásnak azon törvényei közé, amely régi megkövesedett rendszert akar konzerválni. A FideszMagyar Polgári Párt a változtatásokban érdekelt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr. Medgyasszay László úr, a Magyar Demokrata Fórum képvis előcsoportjának vezérszónoka. Szólásra készül dr. Tóth Tihamér úr, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót dr. Medgyasszay László úrnak. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ , az MDF képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt vadászok itt a parlamentben és szerte az országban. Alig van a mai életnek még egy olyan területe, ahol olyan szervezett és nagyszabású félrevezetése folyna a közvéleménynek, mint a vadászat, elsősorban a legfontosabb tények és körü lmények tudatos elhallgatásával, másrészt az adott információk egyoldalú, sokszor hamis beállításával. Alig van, aki a valóságot jól ismeri, és azok közül is alig vállalkozik valaki arra, hogy magára zúdítsa a vadászok vagy éppen a nem vadászók és lobbyjuk haragját, annak minden várható következményével. A vadászok ma három csoportba oszthatók, ez önkényes felosztás természetesen. (11.00) Van egy viszonylag szűk réteg - a volt vezetői réteg , amelynek kezében van a vadászat irányítása a legjobb, elsősorban nagyvadas területeken. Van a vadászok zömét kitevő, volt termelőszövetkezeti parasztokból, értelmiségiekből, nyugdíjasokból álló réteg, amelyik jórészt a volt, saját termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági területen gyakorolja ezt a szép sportot. S végü l vannak a nincstelen vadászok, akik terület nélküli, úgynevezett bérkilövő vadásztársaságokba tömörülnek és akkor jutnak vadászathoz, ha valahova meghívják őket. Nagyon sokan féltik az ország vadállományát, sokszor arra hivatkozva, hogy a vadgazdálkodás é s a vadászat hozzá nem értő kezekbe került. Szerintem nem kell félni attól, hogy az új vadásztársaságok és vadászok, a közös gazdaságok, az állami gazdaságok vagy az új földtulajdonosok összevont vadászterületein nem tudnak szakszerűen vadgazdálkodást foly tatni. A tárgyalás alatt levő törvénytervezet egy vegyes minőségűre sikerült anyag, mert az előkészítés során néhány helyesen megállapított alaptétel végrehajtását, például a vadászati jognak a földtulajdonhoz való rendelését kérdésessé teszi egy rossz kompromisszumkeresés. A vad és környezete érdekében azonban a törvényt meg kell tárgyalnunk. A környezet- és természetvédelemhez, valamint a közjóléthez kapcsolódó érdekekkel összhangban levő, a modern Európa egységesülő jogrendjébe illő t örvényt szeretnénk, olyat, melynek paragrafusai kivétel nélkül tükrözik azt a kevesek által vitatott alapelvet, mely szerint az egységes élőrendszerek, például az erdei életközösség egyes elemei, mint a benne élő vadállomány, a rendszerből kiragadottan nem kezelhetők. Így a velük való gazdálkodás sem elkülönülten, hanem a rendszer keretei között folytatandó. Sajnos a kérdéses törvénytervezet szellemisége markánsan eltér a fenti gondolatkörtől, az ökológiai és a piacgazdaság modern szempontjaitól, ezért szám os ponton módosításra szorul. Tíz percben lehetetlen kifejteni azt a sok problémát, amelyet majd az általános vita további részében és a részletes vitában mindenképpen meg kell tárgyalni. Most néhány sarkalatos kérdéssel kapcsolatban kívánom az MDF álláspo ntját elmondani. Vadászati jog: hatpárti politikai döntés alapján a törvény deklarálja, hogy a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része. Ezt az MDF szakértői hat éve így látják. A vadászati jog a mértékadó európai országokban - mint hazánkban a háború előtt is - a föld tulajdonosát illeti. Csak ez illeszkedik a tulajdon szentségére épülő jogrendbe, csak így érhető el, hogy a föld tulajdonosa