Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF
1438 birtoka értéknövelő részének, és nem törvénnyel ráerőszakolt, mások érdekeit szolgáló kártevőnek tekintse földjén a vadat. Az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a mezőgazdálkodás ellentmondásait kizárólag a földtulajdonhoz kötött vadászati jog oldja. Ezen alaptételnek a megfogalmazása, végrehajtása a törvényjavaslatban zavaros, tartalmilag homályos, ezért minden félremagyarázás megelőzése érdekében majd pontosítani kell, mint ahogy erről az előttem szóló Fideszvezérszónok is beszélt. Pontosításra szorul a vadászterület fogalmának meghatározása is. A vadászterület nem azonos a vadgazdálkodási területtel. A törvény előkészítése során is végig vitatott volt a vadászterület minimális, legkisebb nagyságának meghatározása. A javasolt 3000 hektárnak, mint legkisebb engedélyezhető vadászterületnek, nincs sem tudományos, sem gyakorlati alapja, elfogadható magyaráza ta, és valóban felmerül a gyanú, hogy ez kizárólag a jelenlegi struktúra átmentésének eszköze. Ellentmond a háromezer hektár a hazai hagyományoknak - és amint már hallottuk , a mértékadó európai gyakorlatnak is. Lényegében és gyakorlatilag eleve kizár min den tulajdonost a vadászati jog közvetlen és tényleges gyakorlásából, hasznosításából. Nagyon sokat hallunk és beszélünk a falu eltartóképességéről, amelynek növelésére különböző módszereket javasolnak pártok és szakmai műhelyek. Ilyen lehetőség például a falusi turizmus. Ha a faluközösség életlehetőségeinek növelését rendszerbe foglalva kívánjuk javítani, akkor ebben a vadászati jog gyakorlásának lehetőségét is meg kell teremteni. Lehetőséget kell adni arra, hogy egy falu közössége, illetve az ott élő föld tulajdonosokból alakuló vadásztársaság saját közösségük határában kialakított vadászterületen hódolhasson szenvedélyének. Ez ugyanakkor lehetővé teszi például, hogy a falusi turizmus keretében a vendégnek egy újfajta szolgáltatást, a vadászat sportját kíná lják. Ha tehát figyelembe vesszük ezt a szempontot is - a sok egyéb szempont mellett , mindenképpen módosítani kell, azaz le kell szállítani a javasolt legkisebb nagyságú vadászterület mértékét. A vadállományt magát is súlyosan veszélyeztetné, ha a földtu lajdonost a javasolt értelmetlen korlátozással teljesen megfosztanánk törvényes jogának gyakorlásától. Hamis az az érv, hogy a földtulajdonos a vad kiirtására törekedne, hiszen azt szigorú törvényi korlátok és hatósági ellenőrzés következtében csak jogelle nesen tehetné. A jogsértés ellen pedig az indokolatlanul nagyobb társulási kényszer nem nyújt védelmet. Ellenkezőleg. A következő lényeges kérdés a vad tulajdonjoga. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az a helyes, ha a vad uratlan jószág, res nulli us. Az uratlan jószágot az állam közhatalmi funkciójából eredően minden eszközzel védheti valamennyi állampolgára javára, míg állami tulajdonlás esetén a tulajdonost nevesíteni kell, s ezután a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy vagy csoport s zélsőséges esetben kisajátíthatná e valóban köztulajdonlásra rendelt vagyont, és korlátozhatná a földtulajdonos vadászati jogát. Ebben a képtelen rendszerben gyökerezett az elmúlt évtizedekben előfordult torzulások és visszaélések sokasága. Ugyanakkor nehe zen tudná elérni a költségvetés, hogy az állami tulajdont képező, az élő vad által jelentett terhek viselésétől jogszerűen megmeneküljön. Ki kellene máris dolgozni azt a pénzügyi rendszert, amelynek keretén belül az állam, mint a vad tulajdonosa, a kártérí tési felelősséget finanszírozza. Néhány szót a vadászati jog haszonbérletéről. A törvényjavaslat szerint a vadászati jog új bérlői kötelesek a vadászati területen lévő vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények ellenértékét megtéríteni. Ha figye lmen kívül hagyjuk is a jelenlegi bérlők által végzett beruházások jogszerű, de sokszor mélyen etikátlan forrását, akkor sem lehet az új jogosultat törvénnyel kötelezni kényszervásárlásra, hiszen a régi és az új bérlő között semmiféle jogviszony nincs. Eze k a vagyontárgyak legfeljebb kölcsönös megegyezés tárgyai lehetnek. Ennek hiányában az új jogosult kötelezheti a volt haszonbérlőt a berendezések eltávolítására. A helyhez kötött létesítmények
