Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA, az FKGP
1427 Azok a fogalmak, amelyek köré fölépítik a vitatkozók az érveiket, bizonyos fokig helyesek, bizonyos fokig félrevezetők is. Úgy érzem, hogy itt is úgy jártunk, mint annak idején, '9394ben a földtörvény előkészítésekor, amikor egy olyan megközelítés került előtérbe, amely később már nehézzé tette a józanságot. Tulajdonképpen a választott fogalmaink útját állt ák a józan törvényalkotásnak. Akkor, a földtörvény készítésekor, '9394ben, az a kérdés került előtérbe, hogy ki lehet tulajdonos, és annak mennyi tulajdona lehet. Az a "hülyeség", hogy nem azzal foglalkoztunk, hogy ki gazdálkodhat és milyen gazdaságok le hetnek, hanem egy teljesen elvont és kontrollálhatatlan dologról vitatkoztunk; ez vezetett egy olyan földtörvényhez, amely látszólag nagyon népvédő, valójában teljesen mezőgazdaságellenes. Most ugyanígy az a kérdés, hogy mekkora legyen a vadászterület, vag y másképpen: a vadászterület és a vadgazdálkodási terület elemi egységének a fogalmi azonosításáról van szó. Ez egyszerűen lehetetlenné tette, hogy - az eljárási szabályokban, együttműködési szabályokban a hatóság és közösség együttműködésére figyelve - a konkrét vadászterületek kérdését egyszerűen kihagyjuk a törvényből,mint alkutól, megegyezéstől függő kérdést. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a mai vadgazdálkodási rendszerben is, a 3 ezer hektárnál sokkal nagyobb vadásztársaságokon belül nagyon gyakran elő fordul, hogy maga a vadászati jog így meg úgy tagolva van. Ez önmagában lényegtelen kérdés. Itt az a lényeges, hogy mind a vadgazdálkodással, mind a vadászattal kapcsolatos tevékenységek szigorú rend szerint, összehangoltan történjenek; a többi ehhez képes t nem is igazán törvénybe tartozó. Igaz azonban az, hogy minden olyan megközelítés, amely nem teremt elég világos rendet - márpedig világos rendet az tud teremteni, amelyik egy megélt rendből származtatja az új rendet, nem pedig egy eddig nem megéltből , magában hordja azt a veszélyt, hogy különböző résztvevők különbözőképpen értelmezik a maguk kompetenciáját. Ez részben anarchiához, részben "lesipuskás dolgokhoz", "álnaivitásból" fakadó tudatlan kártevésekhez vezet - pontosan látjuk, hogy az erdőgazdálkod ásnál ez milyen tömegesen fordul elő. Ezért a félelem megérthető, de látnunk kell, hogy ez a félelem csak olyan törvényre vezethet, amely átmenetileg tud élni - és nem úgy, mint egyesek mondták, 2015ig, hanem néhány évig. Tudniillik abban a pillanatban ki fog derülni, ha most ez a törvény életbe lép, hogy különböző kultúrájú vidékeken különböző érdekcsoportok állnak szemben, ez egészen másféle hatásokat fog kiváltani. Sem az a hatás nem lesz igaz, amit a vadászati egyesületek, a vadásztársasági - részben p ozitív - hagyomány folytatását akarók akarnak, hiszen lesznek helyek, ahol a környezet rendjét felborítják; sem pedig azok a pozitív eszmék, amelyek hirdetői azt remélik, hogy tökéletes összhang lesz itt. Hiszen az eljárásból való eltávolítása az egyes tul ajdonosoknak egyrészt erőteljes ellenszerveződéseket fog indítani, hogy a törvényen belüli lehetőségeket kihasználva más modelleket mutassanak föl. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Másrészt azonban szinte bizonyos, hogy ellenjátékokh oz fog vezetni. (Az elnök ismét megkocogtatja poharát.) Teljesen nyilvánvaló, és a földterületen ott lévők ellenjátékai ma is és mindenféle rendben megvannak, csak az a furcsa dolog, hogy a közvetett eljárások sokkal több akciónak adják meg a lehetőségét, mint most. Tehát meggyőződésem, hogy vagy új elvű törvényt csinálunk, vagy ha ezt a törvényt tartjuk, akkor elég rövid idő után új törvény után kell néznünk. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, a Független Kisgazda párt képviselőcsoportja vezérszónokának, akit Házas képviselő úr követ az MSZPből. GYIMÓTHY GÉZA , az FKGP
