Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA, az FKGP
1428 képviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagy megtiszteltetés, hogy két kormánypárti, tudós kolléga között egy kisgazda véleményt elmondhatok. A Független Kisgazdapárt soha nem titkolta, hogy a földtulajdonosok érdekét képviseli ez a párt. Jelen esetben ez a törvény, az 1662. számon beterjesztett törvényjavaslat egy indikátor, egy jelzés, olyan mint a lakmuszpapír, ami, hog yha beledobjuk a folyadékba, jelzi a folyadék állapotát. Ez a vadászati törvény jelzi az adott társadalom, a fő tulajdonosok, az erdészek, a vadászok, az egész társadalom felfogását erről a kérdésről. Bennünket, ellenzéki képviselőket az keserít el, hogy 67 évvel a rendszerváltozás kezdete óta azon vitatkozunk, hogy a rendelkezési jog - mint ahogy elmondtam a kisebbségi véleményben - kit illet. Valódi joggal rendelkezike a földtulajdonos vagy nem? Kérem, akik a földtulajdonosnak ezt a jogát korlátozni aka rják és akik ezt a jogot el akarják tőle venni, azok nem akarják a rendszerváltozást. Ki kell jelenteni ma Magyarországon, hogy azok a retrográd, régi állampárti erők, amelyek konzerválni akarják a mostani állapotokat, nem hívei a haladásnak. Ezt el kell m ondani világosan, mert ebből fakadt az egész kérdés. Három kulcskérdése van ennek a száz paragrafusból álló törvénytervezetnek, és természetesen majd a hosszú hónapokig eltartó vitában, a részletes vitában minden egyes paragrafust meg tudunk beszélni. E tö rvénytervezet három kulcseleme közül az egyik az, hogy a földtulajdonhoz kötődjön a vadászati jog. Amikor az egyeztetések voltak a Földművelésügyi Minisztériumban, tisztelt miniszter úr - már másfélkét éve elindultak ezek az egyeztetések , szinte mind a hat parlamenti párt egyetértett abban, hogy a földtulajdonhoz kell kötni a vadászati jogot. Mégis fából vaskarika lett, mert ha elvben meg is vonná ezt a lehetőséget, rögtön utána agyonüti a két lehetőséggel: tehát a vad tulajdonjogát továbbra is az állam tulajdonában akarja hagyni, szemben azzal a következetes elvvel, ami az európai joggyakorlatban is és a régi hazai hagyományokban is megvan - tehát a tudatlan jószág, a res nullius , mert csak ez az elv képviselheti konzekvensen a földtulajdonhoz kötött v adászati jogot. A másik pedig a minimális vadászterület nagysága. Itt ülnek a szakmai érdekképviseleti szervezetek, és elmondták másfél hónapja Sopronban, és másfél év alatt a több száz oldalnyi szakirodalmat olvasva még a nem vadászó képviselők is áttanul mányozhatták: senki nem keveri össze ma Magyarországon - egyetlen józan ember sem - a minimális vadászterületet és a minimális vadgazdálkodási területet. Mégis, az ellenérdekelt felek szándékosan összemossák ezt a két fogalmat. Tehát amikor a minimális vad ászterület nagyságáról beszélünk - ellenzéki képviselők elsősorban , ezen azt értjük, mint ahogy az a régi magyar hagyományban és a mostani európai jogrendben is van: a földtulajdonosok össze tudjanak fogni, társulni tudjanak. Nézzük a magyar településsze rkezetet: Zalában, Vas megyében általában 300400500 vagy 1000 hektáros kis területek is vannak. (10.20) Most nyilván, lehetőleg minél jobban, a közigazgatási területhez kell kötni a vadászterületet is, mert az emberek ott élnek, ismerik egymást, és ők az ok, akik szövetkezni tudnak, tudják, hogy kinek adják haszonbérbe azt a vadászterületet. Illetve pontosan arról van szó - majd államtitkár úr is beleszól majd szokott vehemenciájával, majd elmondhatja ő is az SZDSZ álláspontját, ha pedig nem, akkor majd Ju hász Pál képviselőtársunk mondja el , természetesen azt mondjuk: a magyar földtörvény jelenleg 300 hektár legnagyobb földterületet enged meg egy földtulajdonosnak, ennyit birtokolhat egy magánszemély, ezért a jogharmonizáció miatt is jó az a 300 hektár, m eg amiatt is jó, hogy a magyar településszerkezet nagyon aprófalvas. Gondoljunk csak Zala megyére, ahol nagyon sok kis, apró falu van, ahol össze tud fogni az a tíztizenöt vagy akár öt földtulajdonos, és azt mondják, hogy mind a 300 hektárra alakítanak eg y minimális vadászterületet, természetesen nagyvadas területen. Kérem, ez nem vadgazdálkodási területet érint! Ők ugyanis társulni tudnak a szomszédos és a többi falvakkal, és létrehozzák azt a területet, amely a vadgazdálkodási területnek is megfelel.
