Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1411 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 16. ülésnapja 1996. március 19én, kedden (9.00 óra - Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: Boros László és dr. Kiss Róbert) ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen levő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 16. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Kiss Róbert jegyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, Fidesz... (A képviselő nincs a teremben. - Szórványos taps az SZDSZ padsoraiból.) .., de helyette elsőnek Surján László frakcióvezetőhelyettes úrnak adom meg a szót, a KDNPből, aki ugyancsak napirend előtti felszólalá sra jelentkezett. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr, de ezt úgy értem, hogy én a KDNP felszólalását fogom elmondani, a Fideszét nem. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Március 13án Párizsban találkoztak az Európai Kereszt énydemokrata Unió tagpártjainak küldöttségei, hogy közösen elemezzék az európai politikai helyzetet. Az egyik központi gondolat az Európai Unió jövője és az Unió bővítése volt. A témaválasztást a hónap végén megkezdődő kormányközi konferencia tette aktuáli ssá. Ezen a kormányközi konferencián azok a pártok, illetve az azokhoz a pártokhoz tartozó kormányok, amelyek Párizsban képviseltették magukat, igen jelentős szerepet fognak játszani. A vendéglátó francia miniszterelnökön kívül legyen elég csupán Angliára vagy Németországra hivatkoznom. A következő néhány percben szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat a konferencián egyhangúlag elfogadott párizsi nyilatkozat azon legfontosabb részleteiről, amelyek a magyar politika formálói számára is jelentősek. Az első t émakör, amelyre kitérek, az Európai Unió és a NATO bővítése. Öröm mindazoknak, akik hazánk jövőjét az ezen szervezetekkel bővülő kapcsolatokban, majd az azokba való belépésben látják, hogy a konferencia minden résztvevője támogatta térségünk országainak az Unióba való belépési szándékát. Vendéglátóink szerint lehetséges, hogy a felvételről szóló tárgyalások már 1997 folyamán megkezdődhetnek. Ez a sokak számára túl optimista kijelentés akkor értelmezhető helyesen, ha tudjuk: az Európai Demokratikus Unió párt vezetői nagyon is reálpolitikusok. Tudják, hogy földrészünk számára a biztonság az egyik legfontosabb. Azzal is tisztában vannak, hogy ez a biztonság nem teremthető meg Oroszország jogos biztonsági igényeinek figyelembevétele nélkül. Ehhez az állításhoz az onban két másik is hozzátartozik. A fenti kijelentés nem jelent semmiféle vétójogot az orosz politika számára Európa bármely országának NATOtagságával kapcsolatban. Nem fogadható el továbbá semmiféle különleges befolyásolási övezet, amely egyesek szerint a volt Szovjetunióból kivált országokból állna, vagy amelyet - viszonylag újabb kifejezéssel - a "közeli külföld" néven is emlegetnek.
