Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1412 Az orosz elnökválasztás bizonytalanságai egyébként nem zavarták meg a szervezet tagpártjai által az elmúlt időszakban elé rt választási sikerek adta bizakodó, jó hangulatot. A párizsi nyilatkozat rámutatott arra, hogy az utóbbi időben szociáldemokrata pártok csak akkor tudtak sikereket elérni, ha elszakadtak elavult nézeteiktől, mint az osztályharc, az államosítások és a foko zott állami beavatkozás. Ezek a pártok gyakran a közép felé húztak, és sok mindent átvettek az Európai Demokratikus Unió pártjainak politikai örökségéhez tartozó gondolatokból, mint például a szociális piacgazdaság, a jogállam eszméje, a kereskedelem szaba dsága, a privatizáció és így tovább. Nem hallgathatom el viszont azt sem, hogy a nyilatkozat önkritikusan szól arról, hogy az Európai Demokratikus Unió pártjai alábecsülték a kommunista diktatúráknak a társadalomra gyakorolt hatásait. A nyilatkozat szerint a diktatúrák összeomlottak ugyan, de a régi uralkodó osztály sok tagja átmentette magát, és ma is aktív a politikai életben, az üzleti világban vagy a hivatalnoki karban. Kiábrándító - fogalmaz a nyilatkozat , hogy a mai politikai vezetők egy része még s oha nem talált alkalmat arra, hogy elhatárolódjék azon régi eszméktől, amelyekhez olyan kegyetlenségek kapcsolódtak, mint a kényszermunkatáborok, a vasfüggöny vagy a titkosrendőrség tevékenysége. Végezetül egy minket és az Unió országait egyaránt közelről érintő problémáról, a munkanélküliségről szólok. A nyilatkozat rámutatott arra, hogy a munkanélküliség problémáit nem lehet megnyugtatóan segélyekkel vagy az állam által fenntartott álláshelyek növelésével megoldani. Csak az adócsökkentések és a vállalkozá sok támogatásának politikája eredményezheti a munkahelyek számának tartós növekedését, azaz a munkanélküliség csökkenését. Tisztelt Ház! Az Európai Demokratikus Unió párizsi nyilatkozatának megállapításai zömmel nem térségünkre vonatkoznak, mégis fontos sz ámunkra tudni, hogy ezek a pártok velünk együtt képzelik el Európa jövőjét. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy Varga Mihály képviselőtársunk megérkezett és mivel napirend előtti felszólalásra jelentk ezett, megadom neki mint frakcióvezetőhelyettesnek a szót, a Fidesz képviseletében. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert az a sajnálatos tény, hogy a magyar nemzeti össztermék jelentős része képződik a feketegazdaságban. Különböző becslések, felmérések készülnek arra vonatkozóan, hogy ez az arány mekkora lehet. A felmérések szerint mintegy 600 és 1000 milliárd forint körüli összegről van szó. Közismert az a tény is, hogy a feketegazdaság, val amint a korrupció, a megvesztegetés szoros kapcsolatban áll egymással. Az illegális és rejtett pénzösszegek mozgatói érdekeltek abban, hogy ez az állapot fennmaradjon, ezért táplálják és finanszírozzák a korrupció csatornáit. Korrupció és feketegazdaság te hát összetartozó fogalmak, vagyis aki nem tesz lépéseket a korrupció ellen, az a feketegazdaságot nem akarja igazán visszaszorítani - és fordítva. Tisztelt Ház! Nézzük csak, mit tesz a magyar kormány a korrupció ellen, elkezdette valamilyen söprögetést a saját háza táján vagy sem! Jó pár héttel ezelőtt itt, e Házban ellenzéki képviselők vetették föl, mutattak rá arra, hogyan jutottak előnyökhöz kormánypárti és kormányhoz közel álló vállalkozók az orosz államadósság, valamint az olajszállítások kapcsán. A k érdések és felvetések többsége azóta igazolódni látszik, és egy parlamenti bizottság vizsgálja az "olajgate"ként elhíresült ügyet. Az olajgateügy szálai azonban továbbvezetnek, és egyre több jel mutat arra, hogy vállalkozók mellett kormánytisztviselők is érintettek az összefonódásban. Február végén két napilap, a Magyar Hírlap és a Mai Nap számolt be arról, hogy nyilvánosságra került dokumentumok szerint a kormánytisztviselők között vannak, akik érdekeltek, illetve korábban érdekeltek voltak az MSZP válla lkozói tagozata elnökének cégeiben. Mint ismeretes, Hujber Ottó is tagja volt annak a testületnek, amelyet a kormány hívott életre az orosz államadósság rendezése érdekében. A bizottsági tagságra Pál László volt ipari miniszter adott megbízást, amelyet az ügy
