Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
1401 5. Valóse az a szóbeszéd, hogy a jogi iránymutatás azt a jogi képtelenséget tartalmazza, hogy a kárpótlási jegy nem törvényes fizetőeszköz? 6. Hih etőke azok a hírek, hogy a titkos iránymutatás a kívülálló jogalanyok között egyező akarattal és tartalommal megkötött, alakilag is kifogástalan szerződéseket egyoldalúan, bírói ítélet nélkül mint színlelt szerződést semmisnek tekinti? 7. Meg tudjáke cáf olni azt a híresztelést, hogy a titkos iránymutatás a kárpótlási jegy törvényben deklarált névértékét sem ismeri el? 8. Az adóhivatalnak milyen intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a '95. évet megelőző ugyanilyen vagy hasonló adóvisszaigénylé si konstrukciókat felülvizsgálja annak elkerülése érdekében, hogy az állampolgárok, illetve a jogi személyek egyenlőségének alkotmányos elvei ne sérüljenek? Felkérem ezért a pénzügyminiszter urat és abban a körben, amelyben érintett, az igazságügyminiszte r urat, hogy rendeljenek el vizsgálatot, és a vizsgálat eredményéről szíveskedjenek tájékoztatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi p olitikai államtitkárnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Közel 9 percben volt szerencsénk tulajdonképpen egy interpellációt meghallgatni. Én őszintén szólva jobban örültem volna, hogyha ez tényleg interpe lláció formájában hangzik el, hiszen abban az esetben módunk lett volna minderre fölkészülni, és egy megfelelően kidolgozott, kiérlelt választ adni. Nyilvánvaló, hogy itt most én csak annyit vállalhatok, hogy részben az itt elhangzottak alapján, vagy ha a képviselő úr esetleg írásban még a mögöttes történtekről részletesebb dokumentumokat is át tud adni, akkor annak alapján az ügyet meg fogjuk vizsgálni, és vissza fogunk térni részben a képviselő úrnak, részben meg gondolom - amennyiben az a válasz, amit tő lünk kap, nem fogja kielégíteni - nyilván föl fogja használni a parlament egyéb formáit is. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett dr. Salamon Lá szló képviselő úr, független, "Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése" címmel. Megadom a szót dr. Salamon László képviselő úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nemzeti ünnepeink gyerekkorom óta élnek szívemben. A gyerme k- és ifjúkori március 15éket iskolai ünnepségekként éltem meg, melyeket olykor az iskolaudvaron, a tornateremben, gimnáziumunkban a díszteremben vagy kerületünk főterén, a moziban ültük meg, vagy olykor csak az osztályban az osztályfőnöki óra keretében. Ezekre lelkesen készültünk, és kisgyermekként szüleim, majd később magam is gondosan ügyeltünk arra, hogy kokárdával díszítve ünnepeljük ezt a napot. Afféle diákünnep volt ez, hiszen a város élte a maga életét, az emberek dolgoztak, és a városban hiányosan árválkodtak a nemzeti színű zászlók a vörös zászlók kíséretében. Egyetemistaként, illetve fiatal felnőttként elelsétáltam a Petőfiszoborhoz, a Múzeumkertbe vagy a Kossuth térre, ahol többnyire a Tanácsköztársaság és április 4e évfordulóival összekötött en kényszeredett hivatalos megemlékezésekre, illetve a hetvenes évektől rendszeresen visszatérően kisebbnagyobb ellenzéki jellegű demonstrációkra került sor. Augusztus 20a a templom falai közé szorított Szent Istvánünnep volt, hivatalosan az alkotmányun k ünnepének nevezték. Ez utóbbi elnevezés számomra mindig is hamis és idegen ünneplési jogcímet jelentett - emellett mesterkéltet is , így ünnepként az állam- és egyházalapító szent király ünnepe élt igazán e dátumhoz kapcsoltam szívemben.
