Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
1402 Október 23a pe dig olyan évforduló volt, amivel kapcsolatban végképp nem volt tanácsos észrevehetővé tenni a bennünk rejlő valóságos érzéseket. Mint gyakorló ügyvéd megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy a hétköznapi munkanapok közé sorolt március 15e és október 23ai napokra szabaddá tegyem magam, és mindkét ünnepnapot az én magán munkaszüneti napommá alakítva, mind a két napon teljes lélekkel forduljak az ünnep gondolata felé. Március 15éből nagy titkot nem csináltam, hanem kiírtam az ajtóra, hogy a nemzeti ünnep miatt a félfogadás szünetel. Október 23án az ügyfelek azzal a kiírással találkozhattak, hogy egyéb elfoglaltság okából ma nem tudok fogadóórát tartani. Csak a kollégák tudták, hogy miről van szó. Egészen a rendszerváltozásig békés lélekkel ültem meg ezeke t a nemzeti ünnepeket, és azt a hatalom atrocitásai sem tudták a lelkem mélyén összerombolni. Igaz, nem csatlakoztam tüntető csoportokhoz, nem vertek meg a rendőrök, be sem gyűjtöttek, kiéltem pici kis autonómiámat abban, hogy a szürke hétköznapokon függet lenítettem magam a keserű magyar politikai valóságtól, és verseket olvasva vagy zenét hallgatva, a nevezetes évfordulók történelmi tapasztalatain elgondolkodva, az utcákon sétálva éltem meg a magamnak teremtett ünnepeket. Néhanéha reménykedtem abban, hogy talán lesz majd olyan március 15e vagy október 23a, amikor az hivatalosan is munkaszüneti nap lesz, és természetesen mindenki számára, nemcsak annak, aki ilyen magánünnepet tud magának teremteni, amikor majd az emberek szabadon, boldogan, békében és egy ségben fognak ezeken a napokon ünnepelni és hajtják meg majd fejüket a történelmi múlt és annak nagyjai előtt. A rendszerváltozás hála istennek hamarabb bekövetkezett, mint azt reméltem. A nagy ünnepek azonban valahogy nem úgy alakultak, ahogy egykori álma imban elképzeltem őket. Soha nem gondoltam azt, hogy ezeken a napokon emberek tömegeit riasztó megnyilvánulásokra kerülhet sor. De tulajdonképpen nem is erről akarok beszélni, hiszen arra sem gondoltam, hogy - még ha a hangnem megfelelő is , pártokra szak adozva, csoportokba verődve, egymástól elkülönülve és egymással szemben állva üli meg ünnepeit a nemzet. Lehet, hogy sokan nem értenek majd velem egyet, de mégis kimondom ami a lelkemet nyomja: így szétszakadozva, még ezen a napon is szemben állva nem besz élhetünk ünneplésről, legfeljebb ünneprontásról. Nem csodálkoznék, ha egy alkalommal Petőfi, Kossuth vagy Bem szobra megunná az egymást váltogató így ünneplőket és imígyen szólnának le a tömeghez: azonnal hagyjátok abba, felhőkarcolónyi messzeségben állunk fölöttetek. Soha nem gondoltam volna, hogy a diktatúrában a hatalom atrocitásaitól fenyegetett, sőt sértett helyzetben a világnak hátat fordító módon e magam számára megtervezett ünnepek szebbek és bensőségesebbek lesznek jó néhány szabad március 15énél és október 23ánál. Szerencsére vannak kivételek, és remélem, szép számmal. Most, 15én, Makón ünnepelhettem együtt ottani honfitársaimmal. Együtt ünnepelt a önkormányzat, a pártok, az iskolák, az egyház. És milyen jó érzés volt az ünnepség után együtt kör ülülni az ünnepi asztalt, ahol egyaránt helye volt a püspöknek, a szocialista polgármesternek, az MDFeseknek és a cserkészeknek. Szót váltottunk és szót értettünk. Együtt ünnepeltünk, és bár gondolkodásunkban, politikai filozófiánkban, törekvéseinkben nyi lván valamennyien ugyanazok maradtunk, mint akik az ünnep előtt voltunk, holnap talán jobban megértjük egymást. (19.30) Tisztelt Országgyűlés! Nemzeti ünnepeink nem arra valók, hogy politikai árukapcsolás tárgyai lehessenek. Nemzeti ünnepeinken nincs helye a pártcsatározásoknak, a napi politikai küzdelmeknek. Úgy gondolom, meg kell találnunk annak módját és eszközeit, hogy a pártoskodást és a napi politikát száműzzük ezekről a napokról. Ünnepeinken kívül az évben van még elég nap, amely politikai demonstrác iókra, vélemények kinyilvánítására és ütköztetésére igénybe vehető. Úgy gondolom, ideje annak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogról szóló jogalkotásunkat felülvizsgáljuk, és megtaláljuk azokat a szabályokat, amelyek nem engedik meg, hogy nemzeti ünnepe ink a pártpolitikai harcok eszközeivé váljanak. Szándékomban áll egy olyan törvénymódosító
