Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
1400 szövetkezeti üzletrészt. Az adóellenőrzés során kiderült, hogy a kárpótlási jegyért történő szerzést és annak törvényben biztosított értékét nem ismerik el. Több ezer állampolgár került hasonló helyzetbe: büntető feljelentéssel fenyegették meg őket, ha az adóvisszatérítési igényről nem mondanak le. A vázolt eljárást törvénytelennek tartom. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik arról, hogy mikor van helye az adóbevallás kijavításának: az ellenőrzés megkezdésétől az adó önellenőrzéssel nem hel yesbíthető, az adózás rendjéről az 1990. évi XCI. törvény így rendelkezik. Amennyiben tehát az adóhatóság az ellenőrzést megkezdte, jogszabályt sért akkor, ha az ellenőrzés megkezdése után határozat helyett fenyegetésekkel az állampolgárokat arra kényszerí ti, hogy módosítsák adóbevallásukat. Az adóhivatal eljáró ügyintézőjének magatartása felvetheti a büntető törvénykönyv 225. §ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének gyanúját is, ezért e tárgyban a legfőbb ügyészhez fordultam. Tisztelt Országgyűlés! A j ogi helyzet 1995. május 15. napjáig mindenki - az adóhivatal számára is - világos volt. Az említett időpontig hatályos szjaról szóló törvény 38/A § (1) bekezdésének k) pontja úgy rendelkezett, hogy a megállapított adóból a szövetkezet tagja által '95. dec ember 31éig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka levonható, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegenítette el. A magánszemélyek jövedelemadójáról - szja - a többször módosított '91. évi XC. törvény rendelkezik. A törvény 38/A § (10) bekezdésének 7) pontja kifejezetten csak a befektetési adóhitel esetén tiltotta meg azt, hogy közvetlenül vagy közvetve kárpótlási jegyet, illetve hitelkonstrukciót vegyenek igé nybe. Ilyen tiltás a szövetkezeti üzletrész vásárlására nem volt. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá, hogy "a törvényhozás valamely hibáját általában jogalkalmazói jogszabályértelmezéssel kell feloldani. Amennyiben pedig a jogszabályok értelmezésé vel, azok alkalmazásának mérlegelésével eredmény nem érhető el, az ellentét megszüntetése törvényhozási, jogalkotási útra tartozik." Az idézet a 35/91. (VI. 20.) ABhatározat 2. pontjának (2)(5) bekezdéséből való. Az szjaról szóló jogszabályt az Országgy űlés módosította, ez '95. május 15. napján lépett hatályba. E módosításnak visszaható hatálya nincs, szabályait hatálybalépése napjától kell alkalmazni. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályt a '95. évi XXXV. törvény 2. §a módosította. A jog alkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §ának (2) bekezdése rendelkezik a visszaható hatály tilalmáról. A visszatérítést azonban Az APEHnek egy állítólag létező titkos jogi iránymutatása tiltja meg. Ez ellentétes a jogállamiság alapvető követelményéve l: "A közhatalommal rendelkező szervek - és ilyen az APEH is - a jog által meghatározott szervezeti keretek közötti működési rendben a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejthetik ki tevékenységüket." Idézet az 56/91. (XI. 8.) ABhatározat indoklásának 3/1. pontjából. Amennyiben létezik e titkos utasítás, az a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályait sérti, így alkotmányellenes a 60/91. (XI. 17.) ABhatározat rendelkező része szerint. Tisztelt Képvisel őtársaim! Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. Kinek a túlkapásáról van szó? Ennek tisztázására a következő kérdésekre kell választ kapnunk: 1. Megfelele a valóságnak, hogy az APEH az előbb vázolt körben állampolgári alapjogokra egy ti tkos jogi iránymutatást adott ki? Mi a törvényes alapja a "titkos" minősítésnek? 2. Ki a felelős a jogalkotásról szóló törvény 55. §a (2) bekezdésében írt rendelkezések megszegéséért? 3. Helytállóe, hogy az iránymutatás diszkriminatív módon sorol fel jog i személyeket, míg az ugyanilyen tevékenységet kifejtő más jogi személyek esetén a visszatérítés jogosságát kárpótlási jegy esetében is elismerik? Mi a megkülönböztetés oka? 4. Igaze, hogy az iránymutatás túlnyomó többségében olyan jogi személyeket helyez ett tilalmi listára, amelyek működésével kapcsolatban semmilyen törvénysértést nem állapítottak meg? (19.20)
