Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
1384 Még egy újdonság van a törvényben. Az elmúlt é vtizedekben sokszor megjelent a Magyarországra érkező, más országokban védett, de Magyarországról már kihalt állatok problémája. Ezeket az állatokat ugyanis tulajdonképpen védekezésként, de valamilyen módon elpusztították. A jelenlegi jogszabály azonban má r úgy nyilatkozik, hogy a szomszédos országokban védett élőlények, védett állatok Magyarországra kerülésekor is a védettségre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (18.00) Egy dolog még, ami nem tartozik szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, de én azt h iszem, hogy ennek a törvénynek az érvényesüléséhez szükséges lesz. Azt hiszem, úgy kellene ennek a törvénynek az elkövetkezendőkben érvényesülnie, hogy valóban ez a törvény legyen az, ami a természet védelméről rendelkezik, és ne olyan helye legyen, vagy ú gy érvényesüljön, mint néhány országgyűlési határozat, amely az elmúlt évek során megszületett, és különböző védett területekről rendelkezik, különböző védett területeknek, védettségi szinteknek a létrehozásáról - de ezek a védett területek még a mai napig nem jöttek létre. Szeretném, hogyha nem úgy történne ez a védettség és ennek a törvénynek az érvényesülése, mint ahogy Magyarországon történt 60 évvel ezelőtt, amikor a harmincas években döntöttek arról, hogy Magyarországon létre kell hozni egy medverezer vátumot, és amikorra ez a medverezervátum megvalósult volna, akkorra a medvék Magyarországról kipusztultak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kiss Róbert vezérszónoklatát. Megadom a szót Berregi Istvánnak, a Független Kisgazdap árt képviselőcsoportja vezérszónokának. Őt követi majd Házas József, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Berregi István képviselő úrnak. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A természet, az embert körülvevő élő és élettelen világ, a föld felszíne évmilliók történeti fejlődésének eredménye. A földtörténet régebbi korszakaiban más növény- és állatfajok éltek, mint ma. A fajok átalakulásának folyamata azonban nem véletlen, hanem meghatározott irányban haladó folyamat. A természet történeti fejlődésétől elválaszthatatlan az emberiség sorsának alakulása. A munka mint tudatos emberi tevékenység - esetenként és többékevésbé - befolyásolta a természet átalakulását, amiben nagyon sok esetben az ember a term észet törvényszerűségének kiszolgáltatottja, máskor egyszerű haszonélvezője volt. Az élővilág sok millió éves fejlődése során az élőlények egyre tökéletesebben alkalmazkodtak az életkörülményekhez. Az élőlények szervezeti felépítése s a környezeti adottság ok közötti szoros összhang arra enged következtetni, hogy az életkörülmények átalakítóan hatnak az élőlényekre, befolyásolják azok genetikai fejlődését, alkalmazkodóképességét. Az ember nem tétlen szemlélője az élővilág fejlődésének, mert tudatos és tudomá nyos tevékenységével befolyásolja azt. Több olyan eljárást ismerünk például, amely a növények tulajdonságait, alkalmazkodóképességét jelentős mértékben megváltoztatta. Természetes azonban, hogy az ember s az élővilág bonyolult kapcsolatában nemcsak a növén yek, hanem az állatok is rendkívül fontos szerepet játszanak. Az ember és a természet viszonya minden történelmi korszakban alapvető fontosságú és szabályozásra szorul. A szabályozás tárgya azonban nem az ember és a természet viszonya, hanem emberek közöt ti viszony, mivel minden jogviszony ember és ember közötti, illetőleg jogalanyok közötti viszonyt szabályoz. A környezet és a természet egymástól alig elválasztható fogalmak. Ennek következtében érthető és elfogadható, hogy a szabályozás tárgya több vonatk ozásban azonos, vagyis a környezetvédelmi törvény és a természetvédelmi törvény között átfedések találhatók. Érthető tehát az, hogy a természet védelméről szóló törvénynek mögöttes jogterülete a környezet védelmére vonatkozó törvény. A
