Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
1385 természetvédelem, a természetmegőrzés célja az ország felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsének megóvása, állapotuk javítása, kezelése, ésszerű és takarékos hasznosítása. Ezt hangsúlyozza az a javaslat is, melyet az Országgyűlés most tűzött tárgysorozatra. A mai modern társa dalmak egyik legfontosabb feladata ugyanis azoknak az ősi természeti értékeknek a megőrzése, amelyek az emberiség számára pótolhatatlanok és megismételhetetlenül egyediek. Természeti örökségünk emberi létünkhöz, életünkhöz nélkülözhetetlenül hozzátartozik. A javaslat általános alapelveivel egyetértünk. A holisztikus elv jogszabályi rögzítése azt jelenti, hogy a természetvédelmet nem lehet csak a védett objektumokra, például fajokra korlátozni, hanem egész rendszereket, a hozzájuk tartozó védőövezettel, puff erzónákkal, indokolt esetben egész természeti tájakat, azok természetes ökológiai potenciáljával együtt kell védelem alá helyezni. A folyamatelv mint rendező elv annak a felismerésnek az eredményeként került a tervezetbe, hogy a természet állapotának megőr zése sohasem egy pillanatnyi helyzetnek, hanem a természeti rendszerek működésének folyamatos fenntartását, a rendszer úgynevezett funkcionális épségének megőrzését jelenti. A természetvédelem gyakorlatában az állapotmegjelölés mindig folyamatot jelent. A komplementer elv rögzítésére szükségszerűen és abból adódóan került sor, hogy a környezet és a természet védelme egymástól elválaszthatatlan. A környezetvédelem és a természetvédelem egymást kiegészíti, ezért az ezzel kapcsolatos tevékenységet, stratégiát szorosan össze kell hangolni. Nem tekintjük azonban alapelvnek azt, hogy az előbbi elvek megvalósítása érdekében hazánk más államokkal együttműködik, nemzetközi kötelezettséget vállal. Helytelen tehát az alapelvek körében utalni erre azért, mert nem egyébr ől van szó, mint a törvényi célkitűzések megvalósításának egyik eszközéről, módszeréről. Az alapelvekkel összefüggésben külön kiemelést érdemel a prevenció. A javaslat a kármegelőzés és enyhítés érdekében általános kötelezettséget állapít meg természetes személyek, jogi személyek, más szervezetek számára, és rögzíti, hogy ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében. A prevenció elvének követése és szükségessége vitathatatlan. Ugyanakkor felmerül az a kérdés, hogy a "tőlük elvárható" kifejezés összhangban vane a jogrendszernek az elvárhatósággal kapcsolatos egyéb rendelkezéseivel, főként a Ptk.nak az idevonatkozó rendelkezésével. Véleményünk szerint az összhangot jelentős mértékben elős egítené, ha a javaslat egyszerűen átvenné a Ptk. terminológiáját és a "tőlük" kifejezés helyett az általános gondossági mértékre utaló "általában" kifejezést használná. Amennyiben a javaslat szövegezése változatlan maradna, úgy ez jelentős jogalkalmazási z avarokhoz vezethet, mert a "tőlük elvárható" megítélése eljáró szervenként egymástól jelentős mértékben esetleg eltérhet. A javaslat második része a természeti értékek és természeti területek általános védelmével foglalkozik. Ezen belül részletes szabályoz ást kapott a tájvédelem, amelyet az elmúlt időben a tervszerűtlen területfelhasználás, az építés, a hulladékok szervezetlen és illegális lerakása, a kárpótlás következményeként kialakult telekaprózódás rendkívüli mértékben veszélyeztetett. Mindezek követke ztében veszélybe került a Hortobágy, az Őrség, a Beregisík, a Balatonkörnyék világa és egyedülálló tájegysége. Méltatlanul elhanyagoltak azok a területek, amelyek nemzeti történelmünk jelentős eseményeinek színhelyei voltak. Egyedi és történelmi tájegysé geink megóvása érdekében prioritást kell biztosítani a kemizálás visszaszorításának, a hagyományos magyar vetésforgó alkalmazásának, a hagyományos hazai kert- és szőlőkultúra visszaállításának, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésének, az extenzív állatt artásnak, a természetes tájelemek megőrzésének és rekonstrukciójának, a kultúrtörténeti emlékek ápolásának, a tájkép arculatát eltorzító nyílt színi bányák rekultivációjának. El kell tüntetni, illetőleg gondozásba kell venni az elhagyott, omladozó ipari és mezőgazdasági létesítményeket, elő kell segíteni azok újrahasznosítását.
