Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Az alkotmány- és igazságügyi bizottság frakcióalapítással kapcsolatos állásfoglalásának vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
1371 tudom, hogy József Attilát ezért a soráért ma szalonképtelennek nyilvánítanák azok, akik még a Házszabályt sem akarják törvényesen alka lmazni. Nézzük, konkrétan mit ír a Házszabály. A 9. § egyértelműen rendelkezik arról, hogy a képviselőcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen az eskütételt követően kerül sor. A (4) bekezdésben azt olvashatjuk: "az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoport esetén a 14., 15. §ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni". A 14. §ban ezt olvashatjuk: "Ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre". Ez a paragrafus egyértelműen utal arra, hogy csak pártnak lehet frakciója. Mivel egy pártnak csak egy frakciója lehet, új frakció értelemszerűen csak úgy jöhet létre, ha régi frakciójukat a képviselők elhagyják. A távozás módjáról és ennek következményeiről a 15. § (2) bekezdése teljesen egyértelműe n és félremagyarázhatatlanul rendelkezik. Egy képviselőcsoportot kétféleképpen lehet elhagyni: önként vagy kényszerítő erő hatására. (16.40) Ezért alkalmazza a Házszabály a 15. § (2) bekezdésében a kétféle megjelölést: kilépett, illetve kizárt képviselőről beszél. A kilépett pedig azt jelenti, hogy bármilyen okból önként távozott, a kizárt azt jelenti, hogy bármilyen okból, de nem önként távozott. Ebben a két megjelölésben a frakcióelhagyás minden módja bennefoglaltatik, s egyáltalán nincsen arról szó, hogy ha egyszerre két, három, öt vagy 15 képviselő távozik, érvényét veszítené az a házszabályi rendelkezés, hogy aki így vagy úgy a képviselőcsoportból távozott, azt mindenképpen függetlennek kell tekinteni. Még egyszer hangsúlyozom: akárhányan is vannak. És c sak hat hónap elteltével van joguk újra képviselőcsoportban dolgozni. Ezt nem lehet félreérteni, csak figyelmen kívül hagyni, ami pedig, hogy finoman fejezzem ki magam, nem demokratikus. Hack Péter az imént részletezte, hogy mi történik, ha kiválnak a frak cióból. Ehhez csak azt tudom hozzáfűzni, hogy elméletileg szép fejtegetés, de a jelenlegi Házszabály nem erről szól. Kiválás nincs benne, a magyarázat pedig fölösleges, hiszen újra kell szabályozni akkor, új Házszabályt kell hozni, amelyben a kiválásról kü lön rendelkeznek. A Házszabály téves megítéléséhez a magát függetlennek nevező televízió durva manipulációja is hozzájárul. Ugyanis láthatta mindenki, hogy egy választáson vesztes vezető és csapata tízszer annyi nyilvánosságot kapott, mint a győztes elnök. Tehát az, hogy mit akar a médiahatalom, egyértelmű. Itt csak az a kérdés, hogy a parlament a médiahatalom akaratát fogjae teljesíteni, vagy a törvényesség talaján állva a 15. § (2) bekezdésének megfelelően a frakciójukat elhagyó képviselőket hathónapos i dőtartamra függetlennek tekinti. A Kisgazdapárt nem a médiahatalmat, hanem a törvényességet szolgálja, és ha törvényesek akarunk maradni, akkor a pártjukból és frakciójukból távozó képviselőknek hat hónapig mindenképp a függetlenek között a helyük. Csak me llesleg megjegyzem, hogy nem olyan rossz független képviselőnek lenni, és onnan is lehet a hazát szolgálni. (Derültség a bal oldalon.) Minden más döntés törvénytelen. S ha törvénytelenül döntenek, az előbbutóbb megbosszulja önmagát, mondta Bibó István, az elítélt s börtönbe zárt parasztpárti politikus. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Isépy Tamás frakcióvezető úrnak, aki a KDNP álláspontját tolmácsolja. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Teljes részletességgel elhangzottak az érvek a határozat mellett s a határozat ellen. Laza jogászként én elismerem, hogy mindkét határozatot, az igent és a nemet, tökéletesen lehet jogilag indokolni, az Országgyűlésnek kell döntenie. Nyilvánvaló, hogy az alkotmányügyi bizottságban a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője a határozat mellett
