Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
1333 Összességében: igen aggódunk a társadalombiztosítás egész területe fölött, éppen a nyugdíjasok, a betegek, a szociális területek ellátása miatt. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt ehhez a törvényjavaslathoz nem tudta igenlő szavazatát adni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron kö vetkezik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/1511. számon, a bizottságok együttes ajánlásait T/1511/200. és 218. számokon kapták kézhez. Megadom a szó t dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehezen tudné k válaszolni a vitában elhangzottakra, hiszen kaptam elég kritikát azért, hogy mintegy egyórás expozét tartottam a törvényhez kötődően, igaz, egy késői órán, és mivel 350 módosító indítvány érkezett ehhez a törvényhez, nyilvánvaló, hogy lényegét tekintve t udok csak reagálni ezen módosító indítványok egyegy ügy csoportjára. Amit a legfontosabbnak tartok, az az, hogy lényegét tekintve a beterjesztett törvényjavaslat szerkezete, alapelvei nem változtak. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak elmondani, mert min tegy kétéves előkészítő munka után, rendkívül széles körű társadalmi párbeszéd keretében, több száz szakmai fórumon formálódott ki ennek a törvénynek a szerkezete. Ebből a tényből következik az, hogy annak ellenére, hogy - még egyszer mondom - több mint 35 0 módosító javaslat érkezett, elmondhatom azt, hogy a zárószavazás előtt lényegét tekintve a törvény szerkezete nem változott. Nem változott azért, mert az a kompromisszumrendszer, amely az előkészítő szakaszban kialakult, itt a parlamentben is ugyanúgy mű ködött, mint a magyar társadalomban lefolytatott vitában. Természetesnek tartom azt, hogy azok az érdekcsoportok, településszintű csoportok, amelyek keresik ebben a törvényben a saját érték- és érdekrendszerüket, azok a parlamentben is megkeresték a támoga tó képviselőket, a támogató pártokat. Erről szól a demokrácia, és úgy gondolom, igazán fontos az, hogy a képviselők magukénak érezték ezt a törvényt, magukénak érezték ennek a törvénynek a jelentőségét. Magukénak érezték azt, hogy a magyar parlament ezzel a törvénnyel az első regionális törvényt alkotja Magyarországon, és ebben az értelemben a területfejlesztés európai gyakorlatához alkalmazkodik. Mert igenis, Magyarország az Európai Unió tagja lesz, igenis, az Európai Unióban a strukturális alapok az egyik legfontosabb forrásai lehetnek annak, hogy a csatlakozás után Magyarország területi politikájában jelentős finanszírozási lehetőséget teremtsenek az ország számára. Ahhoz azonban, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tudjunk, meg kell teremtenünk a feltétel eket. Ezen feltételekhez tartozik bizonyos intézmények létrehozása. A magyar parlament e törvény elfogadásával egy ilyen intézményrendszert hoz létre azért, hogy az elkövetkezendő években ki tudjuk alakítani azt a partneri finanszírozási rendszert, amely a z Európai Unió sajátja, és amely lehetőséget ad Magyarország régiói számára, Magyarország területei számára, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után azon országok közé kerüljön, amelyek élni tudnak az Európai Unió
