Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP
134 ebből a határozatból, vagyis a határozat 7. pontjána k g) pontjából erre tökéletesen következtetni lehet. Ugyanakkor előírja az Alkotmánybíróság az általunk már többször szóba hozott határozatában, hogy a 30 ezer példányszámot meghaladó újságok politikaformáló erejével azonos értékűnek kell tekinteni azon te levízióadásokat és azon rádióműsorokat, amelyek szintén foglalkoznak politikával. Itt kitér arra is, hogy a kereskedelmi adók politikai riportereit igenis át kell világítani, és azt mondja ki egyértelműen az Alkotmánybíróság, hogy az alkotmány 61. §a szer int azért alkotmánysértő az adott kör meghatározása, mert az ellenőrzöttek köréből ezek a személyek kimaradtak. Ezek a személyek, akikkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a kihagyásuk, kifelejtésük alkotmányellenes volt, ezek messze nem férn ek be a jelenlegi törvénytervezet által felsoroltak körébe. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen körülmények között én úgy érzem - és itt most már csupán csak bizonyos kérdésekre címszavakban szeretnék utalni , ahogy a kisebbségi vélemények előadói kitértek arra, hogy a különböző bizottságokban tevékenykedő ellenzéki képviselők miért tartják alkalmatlannak ennek a törvénytervezetnek a részletes vitára bocsátását. Füzessy Tibor kitért arra, hogy nem ismerjük a költségeket. Ugyanezzel kapcsolatban nyilatkozott előtt em dr. Bernáth Varga Balázs is, a Független Kisgazdapárttól. Ilyen összegszerűségi kérdések, ilyen bizonytalan kérdések mellett ennek a hivatalnak a felállítása vagy felállíthatósága is lehetetlen. Ezen túlmenően még egy olyan lényeges kérdésre szeretnék k itérni, amin szintén el kellene gondolkodni. Az 1994. évi XXIII. törvénnyel kapcsolatban van ez az alkotmánybírósági határozat, amelyik kimondta, hogy a törvény mely rendelkezései alkotmányellenesek. A jelenlegi Országgyűlés az elmúlt másfél esztendőben ez zel a kérdéssel két ízben is foglalkozott már; mind a két alkalommal olyan témakör került napvilágra, amelyek az Alkotmánybíróság által megváltoztatni rendelt részek körén kívülesik. Szeretnék itt emlékeztetni arra az egy évvel ezelőtti, olyan keserű szájí zzel záródott vitára, amely a két ügynökbíró felmentésével végződött. Ennek a vitának az alapja a törvény, a hatályos törvény 6. §a volt. A törvény 6. §a egy belső ellentmondást rejt a törvény és a törvény alapján figyelembe veendő, úgynevezett semmisség i törvényekkel kapcsolatban, amikor a 6. § azt mondja ki, hogy "a felsorolt törvények alapján semmissé nyilvánítottak". Mint tudjuk, a semmisségi törvények közül kettő semmi újabb bírói aktust nem igényel ahhoz, hogy ez a megsemmisítés bekövetkezzen, mégis ezt a 6. §t, ami az akkori, egy évvel ezelőtti vitának az alapját képezte, ez a törvénytervezet nem is érinti. (12.40) Ez sajnos a későbbiek során módosító indítvánnyal sem korrigálható, tekintettel arra, hogy Házszabályunk szerint törvénymódosítás eseté ben a módosítással nem érintett kérdéshez módosító indítványt sem lehet előterjeszteni. Miért nagyon fontos ez? Azért fontos, mert ahogy itt elhangzott ellenzéki képviselők szájából, eddig nem az ügynököket, hanem a bírókat üldözte a hatalom. Ez az üldözés változatlanul fennáll. Valószínűleg többen tudják, hogy a tegnapi napon Eigner bíró úr ügyében megszüntető döntést hozott a munkaügyi bíróság, megállapítva, hogy az Országgyűléssel nem állhatott munkaviszonyban. Botos bíró úr pedig azt a megoldást választ otta, hogy a keresetét kiterjesztette a kormányra, és ennek következtében majd valamikor a február végi napokban fogja ezt a kérdést tárgyalni a bíróság. Egy teljesen rendezetlen szituáció alakult ki már akkor, amikor az Alkotmánybíróság általi megsemmisít és megtörtént, akkor, amikor ennek a jogszabálymódosításnak a munkálatai feltételezhetően folytak, és azt hiszem, hogy joggal várhattuk volna el a kormánytól, hogy nemcsak az alkotmányellenes részben, hanem az egyébként nem működő részben is konstruktív m ódon előterjeszt módosító indítványt.
