Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP):
1280 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most az írásban előre jelentkezett képviselők közül a hátralevő időben még egy képviselőnek tudom megadni a szót. Így szólásra következik Bányász Jánosné, a Magyar Szocialista Párt képviselője. BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. számú törvény módosítására, ennek általános vitájára kerül sor. A törvény számát előttem már miniszter úr is, a bi zottsági előadók is említették. Itt ma egy közepes terjedelmű módosítás megvitatásához kezdünk hozzá, amely módosításnak az előkészítése a munkaügyi tárca 1994 óta folyó tevékenységével kötődik össze, hisz ekkor kezdődött a munka törvénykönyvének szükséges és indokolt módosítása, és ezzel összhangban került sor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre is, habár időben lényeges eltéréssel, némi csúszással. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításának indokoltsága részben abból ered, hog y az újjászerveződő érdekegyeztetési folyamat, az alkupozíciók nehezen és lassan alakultak ki, másrészt figyelembe kell venni a munkáltató közhatalmi és tulajdonosi pozíciójából eredeztethető indokolt változásokat, harmadrészt pedig a gyakorlat kínálta, a gyakorlat által kezdeményezett változtatásokat. A miniszteri expozé a módosításra javasolt kérdéskörnek majdnem minden területét érintette. Elsősorban egy olyat említenék meg ehhez kapcsolódóan - és ezt részben kiegészítve , amit konkrétan a gyakorlat te tt indokolttá. A gyakorlatban alkalmazott módszerekhez illeszkedve végül is a módosított törvényben lehetőség nyílik a közalkalmazott nevének és beosztásának megismerésére, ami tevékenységével, munkájával összefüggésben eddig is megtörtént. Itt tehát az ad atvédelem indokolt változásával, változtatásával találkozhatunk. Az érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek szempontjából fontos a második módosítási csomag, amit én magamnak fontosként megjegyeztem, ez pedig az érdekegyeztetés folyamatának és fórumainak kiterjesztése, amennyiben ágazati, területi és települési érdekegyeztető fórumok döntésbe emelésére is sor kerülhet. Ez elősegítheti, hogy a társadalom alulról építkezzen, elősegítheti, hogy most már a törvény erejétől megtámogatva, új lendületet vegyen a z állampolgári aktivitás, a civil társadalom épülése, és végül eredményeképpen valószínűleg lehetővé válik, hogy a kollektív szerződések ott is megszülethessenek, ahol eddig a szakszervezet gyengesége vagy a szakszervezeti tisztségviselők bátortalansága mi att erre nem kerülhetett sor. Ebben majd az ágazati kollektív szerződések nyújthatnak segítséget, és ennek folyományaként elkülönülhetnek a szakszervezeti és a közalkalmazotti tanácsi jogosítványok. A közalkalmazottak szempontjából mindenképpen kedvezőnek kell értékelnünk azt, hogy ha megszületik a kollektív szerződés, akkor ez tulajdonképpen kiváltja az ezt korábban helyettesítő közalkalmazotti szabályzatot. Ez látszólag a közalkalmazotti tanácsok jogkörcsökkentése lenne, valójában indokolt érdekegyeztető, érdekvédelmi lépés. A közalkalmazotti tanácsok sem járnak rosszul, hisz ők egy pluszjogosítványt kapnak a módosító javaslat szerint. Megnövekednek jogaik: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében az eddigi egyetértési joguk együttdöntési jogg á változik. Ez megvalósít egy szükségszerű jogharmonizációt is, hisz az üzemi tanácsok eddig is bírtak ezzel a jogosítvánnyal. Vélhetőleg ennek a paragrafusnak az elfogadása felelősségteljesebb tevékenységre ösztönzi a közalkalmazotti tanácsokat, vélhetőle g munkahelyenként felértékeli, megnöveli ezek értékét, és lehetővé teszi, illetve serkenteni fogja, hogy a közalkalmazotti tanácsokba a munkavállalók legkiválóbb képviselői kerülhessenek be, hiszen ahol jogkör van, olyan helyen szívesebben vállalnak tevéke nységet a munkavállalók. Számottevő és terjedelmes része a törvény módosításának a vezető és magasabb vezető beosztású közalkalmazottak helyzetével foglalkozó rész, amely két irányban közelíti meg ezt a témát. Az egyik
