Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter:
1275 A jelenlegi közepes terjedelmű, de tartalmát tekintve jelentős intézményeket átformáló módosítás célja kettős. A javaslat egyrészről igyekszik megszüntetni azokat az értelmezési nehézségeket, jogalkalmazási problémákat, amelyek az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján érzékelhetők , és néhány jogintézmény tartalmának módosítása által méltányosabb megoldási módokat dolgozott ki, másrészről felülvizsgálatra szorul maga a közalkalmazotti előmeneteli és illetményrendszer is. Ebben az évben átmenetileg új közalkalmazotti bértáblázat kerü l bevezetésre, és ennek megfelelően módosulnak, illetve egyértelművé válnak a közalkalmazottak besorolási feltételei, valamint változnak az illetményrendszer egyéb elemei. Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt időszak tapasztalatai, jelzései alapján megvizsgál ta a törvény egyes rendelkezéseit, és módosító javaslatot nyújtott be, amely magában foglalja a következőket. 1. Az érdekegyeztetés mechanizmusára és a kollektív szerződés alanyi körére vonatkozó szabályozás pontosítását. 2. A magasabb vezető, illetve veze tő beosztású közalkalmazottak jogállását érintő rendelkezések átalakítását. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos normák változtatását. 4. A végkielégítésre vonatkozó értelmezési lehetőségek megszüntetését. 5. A fegyelmi eljárás egys zerűsítését. Az érdekegyeztetésnek a munka világát érintő szabályozás körében különös a jelentősége, amely alól nem kivétel a közalkalmazottakra vonatkozó jogalkotási mechanizmus sem. Ennek fontosságát felismerve a javaslat egyrészt fenntartja a hatályos t örvénynek a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsára vonatkozó rendelkezéseit, másrészt az érdekegyeztetés egész rendszere intézményesítésének érdekében ágazati, területi és települési szinten is érdekegyeztető tanácsok létrehozásáról rendelkezik . Abból kiindulva, hogy a kollektív szerződés intézményének szabályozó szerepe a közalkalmazotti szférában is jelentős, a javaslat - a munka törvénykönyve szabályozásával azonos módon - megteremti a tágabb hatályú, tehát a több munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet közötti kollektív szerződés megkötésének lehetőségét is. (12.30) Tisztelt Ház! A gyakorlati tapasztalatok szerint a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással történő megbízásának szabályozása s zámos értelmezési problémát vetett fel, illetve néhány esetben indokolatlan feszültségek forrásává vált. Így például nem egységesen szabályozza a határozatlan és határozott időre szóló magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonásának módját, az elő bbit igen, az utóbbit nem kell indokolni a megbízónak. A törvény ugyan rögzíti a határozott időre szóló megbízás visszavonása indoklásának tartalmi követelményeit, azonban hallgat a megbízás esetleges jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeiről. A tapa sztalatok szerint továbbá több esetben előfordul, hogy a vezető beosztással megbízott közalkalmazott kívánja megszüntetni ezt a pozíciót, azaz nem óhajt tovább a jelzett beosztásban tevékenykedni. A hatályos törvény azonban nem szól a megbízásról való lemo ndás intézményéről sem. Ebből következően a javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni, amelyből következik, hogy a megbízás hatályosulásához szükséges az érintett közalkalmazott elfogadó nyilatkozata. Ez visz ont azt is jelenti, hogy lehetősége van a megbízásról való lemondásra. A javaslat szeretné elkerülni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyhoz szervesen kötődő magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása, illetve a határozott idejű megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazott bizonytalan helyzetben maradjon. Ezért az eredeti munkakör
