Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
1252 Önök állják a sarat, fáradtan, bágyadtan elmondják az expozét és a szavazás végül megtörténik majd. De ez a 300 napos felkészülési idő a társadalom számára nem hozta meg az eredményt, nem készült fel a családok többsége, nem kés zült fel a társadalom. Az alanyi jogosultságot a családi pótléknál is mindenképp meg kell tartani, mert a pluszadminisztráció, a hatalmas adminisztrációs költség azt a pár milliárd forintot, amit önök ennek a stabilizációs csomagnak a családpolitikára vona tkozó részétől remélnek, elviszi. El fogja vinni azokat a költségeket, amelyeket az előbb említettem, és nem éri el azt a hatást, hogy abból bármilyen más célra lehessen fordítani. Nem lehet ma - amikor 4050 ezerrel csökken Magyarországon a népesség száma , amikor sokkal több temetésre mehetünk, mint bölcsőt ringatni vagy keresztelőre - így felfogni a társadalomnak ezt a kérdését, hogy majd biztos lesznek olyanok, akik önzetlenül vállalják továbbra is a három, négy vagy öt gyermeket, azt a lehetőséget gyako rlatilag - mint ahogy a múltkor is elmondtuk a családpolitikai vitanapon , hogy "megismerni fiadnak fiait". Egykét mondatot idéznék abból - amit a nagycsaládosok is többször szóvá tettek , hogy az állam elsődleges feladata az újraelosztásban az kellene hogy legyen; hogy a piac által el nem ismert munkák, ezen belül is mindenekelőtt a gyermekgondozási tevékenység anyagi hátrányait a lehető legkisebb mértékűre mérsékelje a családokban. Ezzel egyetérthetünk. Ez megtörténik ebben a csomagban? Nem. A várandós sági pótlék megszűnésével pont az a felkészülés, az a hathónapos felkészülés - amikor azt a kis pénzt, azt a minimális pénzt az anya babakelengye vásárlására költheti - megszűnik. Önök szakmailag is nagyon rossz álláspontra helyezkedtek azáltal, hogy ezt a hat hónapi lehetőséget elvonják, és egy egyszeri 10 ezer forintot adnak helyette, mert lehet, hogy azt pont kenyérre kell fordítani annak a várandós anyának. Tehát a kiszámíthatóság egyáltalán nem érvényesül ebben az esetben. Sürgősséget kért, tisztelt mi niszter úr, és sürgősséget kért a kormány e törvényjavaslat tárgyalásához. Miért sürgős ez? - kérdezzük. Miért sürgős? Mit old meg? Az csak pár milliárd forint, amit remélnek ennek a törvénycsomagnak az elfogadásától, ennek a hatásától. De mire fogják önök ezt fordítani? Esetleg újra a pénzügyi szféra, a bankárok végkielégítésére? Újabb Bokroscsomagok előkészítésére, adminisztrációs költségére? Mire? Hát a társadalomra kell fordítani! A társadalom legkisebb egysége a család. Ha a családok nem tudnak megáll ni a lábukon, akkor az egész nemzet elpusztul. Az öregedési folyamat jellemző a társadalomra. Hát ki fogja önöket, bennünket, a középkorúakat - majd ha elérjük a nyugdíjkort - eltartani, ha nem születnek gyermekek? Nem tudjuk elfogadni azt, hogy önök rászo rultsági elvtől vagy jövedelemhatártól teszik függővé a családi pótlék folyósítását, és azt sem, hogy a közgyógyellátásnál majd az önkormányzati jegyzők döntik el, hogy ki milyen vény alapján vásárolja a gyógyszert. Ez hatalmas adminisztrációt igényel. Vég ezteke hatásvizsgálatokat? Fölmértéke például, hogy az önkormányzatok jegyzői - akik amúgy is túlterheltek - el tudják látni azt a feladatot, hogy majd ők szabják meg, hogy ki milyen orvosi vényt kap? Ki dönti el, hogy ki fizet teljes árat a gyógyszerért , ki mérsékeltet, kedvezményezettet receptre, és ki kapja teljesen ingyenesen, ha olyan nagy mérvű a szükséges gyógyszerfogyasztása és olyan alacsony a keresete. Ki fogja ezt elvégezni? Kik lesznek azok az adminisztrátorok, azok az emberek, akik ebben dönt enek és végre tudják hajtani? Minden ilyen mesterséges dolog, amit önök kitaláltak a korábbi negyven évben is, megbukott. A társadalom, a családok ellen nem lehet törvényeket elfogadtatni. Azok az elkeseredett családanyák, akik egy évvel ezelőtt - s gondol om, nemcsak engem, mert nemcsak én vagyok nagycsaládos, többen vagyunk nagycsaládosok ebben a parlamentben - megkerestek, azok mind elmondták, hogy félelmet váltott ki, tehát elsősorban pszichikai hatása volt a Bokroscsomagnak, és később ez a '93. évi III . törvény módosításáról, tehát a szociális ellátásokról szóló törvénycsomagnak is. Vagyis elsősorban a pszichikai hatás volt borzasztó és megrendítő. Háromszáz nap eltelt. Nagyobb változás eddig hál' istennek nem történt az Alkotmánybíróság döntése jóvoltá ból. Április 15étől már egyértelműen a törvénytervezet, az új eljárás szerint kell a
