Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH KÁROLY, az MSZP
123 érintettek körét, hanem mindenekelőtt az érintett állambiztonsági csoportfőnökségek körét ki kell bővíteni. A követelők elfelejtik, hogy csak a III/IIIas csoportfőnök ség szűnt meg jogutód nélkül. A most előterjesztett javaslat, törvénytervezet az állam érdekeiből is kiindul, amikor azt vizsgálja, hogy az átvilágítás alá eső személyek ezzel a csoportfőnökséggel álltake kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy elsősorban azok fogják a jelenlegi tervezetet támadni, akik az alkotmánysértő törvényt megalkották. Még az is előfordulhat, hogy alkotmányellenességgel vádolják a tervezetet, hiszen ők már csak tudják, hogyan lehet e problémát alkotmányosan megoldani. Támadni fogják, hogy nem elég széles körre terjed ki az átvilágítás, pedig az alkotmánybírósági határozat nem arról szól, hogy bővíteni kell az átvilágítottak körét, hanem arról, hogy egyértelműen kell meghatározni a személyes érintettséget, objektív és nem szubjektív alapon. Őszintén remélem, hogy feltételezéseim a támadásra vonatkozóan nélkülöznek minden alapot, remélem, hogy ez bebizonyosodik a vita során. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy az Országgyűlésnek úgy kell eleget tennie törvényalkotói feladatának, hogy közben nem veszélyeztetheti a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét, hiszen az 1995 végén elfogadott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nagy jelentőségű az ország biztonsága és a feketegazdaság megfékezése vonatkozásában. Nem lehet más a törvény célja, mint hogy a nyilvánosság erejével biztosítsa: a volt III/IIIas osztálynál ügynöki tevékenységet folytató személyek ne vegyenek részt a közvetlen államhatalom gyakorlásában, vagy pedig csak úgy, ha azt vállalják, hogy a társadalom számára i smert legyen a múltjuk, tehát a múlt nyilvános vállalásával. Egyértelmű tehát az álláspontunk: a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét nem szabad veszélyeztetni. (11.40) A törvé nytervezet javaslatot dolgoz ki a személyes adatok feletti önrendelkezési jog érvényesítése érdekében. Teszi ezt abban a szellemben: tisztában van vele, hogy a személyes adatok megismerésének joga nem terjedhet ki mások személyes adatai megismerésére. Külö nösen, ha minden egyes adat nem határozható meg esetleg teljes biztonsággal. Ezért egyrészt alkotmányossági kérdés, másrészt mindannyiunk, mindenkinek érdeke a múlt sebeinek lezárása, és nem a sebek ismételt felnyitása a társadalmilag hasznos gyakorlat. Ti sztelt Országgyűlés! A jelenlegi előterjesztés megfelel az Alkotmánybíróság határozatának. Megfelel, mert egyértelműen meghatározza az ellenőrizendő személyek körét, objektív kritériumok alapján, törvényekben szabályozott körben, szubjektív ítéletektől men tesen. A törvény hatálya csak a közhatalmat gyakorlók körére terjedjen ki, azokra, akik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezettek. Megfelel az előterjesztés, mert biztosítja a személyes adatok védelmének jogát, mindezt úgy, h ogy közben a tényfeltárást nem hátráltatja. Biztosítja az adatok védelmét, és a személyes adatok törlésének határidejét személyes kérésre úgy határozza meg, hogy annak ideje az átvilágítás befejezésének határidejével egybeesően történhessen meg. Megfelel, mert biztosítja az adatok, információk más törvények által is szabályozott módon történő kezelését, egyúttal biztosítja a tudományos kutatás feltételeit. Megfelel, mert az információk, adatok sajátos jellegére tekintettel, ahol szükséges, speciális szabály ok meghozatala mellett létrehozza a történeti hivatal intézményét, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül működhet, és a történelmi hivatal vezetője évente az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen az egyes részkérdé sekben az előterjesztés pontosítása lehetséges, ahol kell, szükséges. Összességében azonban kérem az Országgyűlést, a szükséges és elégséges vita után fogadja el a törvényjavaslatot. Ezzel öt év után végre lezárna egy sokszor elfajuló vitát és biztosítaná az egységes végrehajtás minden feltételét. Átvilágító bíráink már vannak. Ez is mutatja, hogy nagyon komolyan gondoljuk a törvény végrehajtását, hiszen ez a kormánytöbbség a
