Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
124 Szocialista Párt támogatásával választotta meg a bírákat, legyen most már érvényes törvényünk is, hogy a feladat minden vonatkozásban megoldható legyen. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Balsai Istvánnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérsz ónokának. Őt Kőszeg Ferenc képviselő úr fogja követni. DR. BALSAI ISTVÁN , az MDF képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy elég sajátos helyzetnek vagyunk itt fültanúi. A miniszter úr megosztotta velünk dilem máit, aki a törvény előterjesztője, aki nagyon sok ponton nem tartja még ezt egy kiérlelt törvényjavaslatnak. Itt hallottunk egy szocialista párti képviselőt, aki minden szempontból - gyors vitára számíthatóan - elfogadhatónak tartja a törvényt. Ilyen még nem fordult elő, de az előzmények ismeretében biztos voltam benne, hogy a Magyar Köztársaság kormányának az áll szándékában, hogy ennek a törvénynek a végrehajtása további, nagyon hosszú időre elodázódjék. Ez a kis közjáték ezt bizonyította. Tisztelt Orszá ggyűlés! A jelentős - és azt hiszem - indokolatlan időhúzásról, amely ennek a javaslatnak a beterjesztését megelőzte, volt már itt szó. Engedjék meg, hogy újólag ismételjem azt a 14 hónapot, amely az Alkotmánybíróság döntése óta teljesen fölöslegesnek és h iábavalónak bizonyult ahhoz - mint hallottuk itt a miniszter urat , hogy egy valóban kiérlelt és alkotmányosan vállalható törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé. Erre a 14 hónap kevés volt, holott az Alkotmánybíróság azt állapította meg 1994 decembe rében, hogy '95. szeptember 30ig nem előterjeszteni, hanem megalkotni kell a törvényt. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság által végső határidőként megszabott szeptember 30át követően újabb 5 hónapnak kellett ahhoz eltelnie, hogy ide beterjesszék, illetőleg a parlament megkezdhesse ezt a vitát a törvénnyel kapcsolatban. Lett volna módja a kormánynak álláspontját korábban kifejteni? Lett volna módja. Azt is hallottuk - rosszul emlékszik a miniszter úr , volt részletes vita is annak a törvényjavasla tnak a kapcsán, amelyet én terjesztettem elő szeptember 30át követően 12 nappal, ha jól emlékszem. Lett volna módja ott a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek az alkotmányos érveiket kifejtve módosító indítványokkal a törvényes határidőt messze, de mégsem ennyire meghaladó időpontban a törvény végrehajtásának útját egyengetni, és nem egy beláthatatlan időtartamig tartó újabb eljárásba fogni, mint ahogy ezt hallottuk. Azt is hallottuk itt - és megerősítette ma a miniszter úr korábbi nyilatkozatát és t isztviselőjének nyilatkozatát , hogy a kormánynak esze ágában sincs a törvény elfogadása után annak hatályosulását elősegítve a végrehajtásról gondoskodni, hanem el fogja majd küldeni az Alkotmánybírósághoz. Hogy is történt 1994 áprilisában? Elfogadta a k ormány és a parlament a törvényt, majd az Alkotmánybíróság decemberben, tehát áprilishoz képest 8 hónappal később hozott döntést. Ebből a következőket lehet prognosztizálni: Elvitatkozunk itt 23 hónapig a törvény elfogadását illetően, majd a végszavazás e lőtt, ahogy miniszter úr megígérte, elküldjük az Alkotmánybírósághoz. Eltelik 8 hónap, a korábbi analógia alapján, és valamikor 1997 márciusa körül, ha jól számítom az időpontot, mond valamit az Alkotmánybíróság. Tételezzük föl, hogy azt fogja mondani, hog y a törvény alkotmányos. Hozzá lehet látni a sokat kritizált történeti hivatal felállításához, 60 nap, újabb 60 nap és valamikor 1997 ősze körül valóban lesz már egy, ma még nem kalkulálható összeggel és költséggel, épülettel és egyéb feltételekkel ellátot t hivatal ahhoz, hogy odakerüljenek azok az iratok, amelyekről még azt sem tudjuk, hogy melyek lesznek azok, ahogy azt elmondta a miniszter úr. Ez van a jobbik eseten, ez a várható prognózis, ha az Alkotmánybíróság nem fogja egyetlenegy részében sem alkotm ányellenesnek találni a törvényt, de erre semmi garancia nincs, hiszen hallottuk a miniszter urat: a kormánynak sincsen koherens álláspontja. Ő például nem ért egyet azzal, amit itt
