Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH KÁROLY, az MSZP
122 lehetőséget arr a, hogy az emberi jogi bizottság kisebbségben lévő tagjai érdemben kifejthessék ellenvéleményüket. Ezért a kisebbségi vélemény mindössze arra szorítkozhatott, hogy a magyar parlament történetében ismét indokolatlanul - ezt hozzá kell tennem és még egyszer hangsúlyoznom kell - olyan erőfölény lett kimutatva, ami a fizikai túlsúlyt jellemzi, de az általános vita során a szellemi túlsúlyt majd a kisebbség fogja felmutatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban, zaj a bal oldal on.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottság jelen lévő tisztségviselőjét, kíváne a bizottság előadót állítani? DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányügy i bizottság nem kíván előadót állítani. ELNÖK (dr. Salamon László) : Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat 1515 perces időtartamban. Elsőként szólítom a szónoki emelvényre Tóth Károlyt, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokát. Őt Balsai István képviselő úr fogja követni. TÓTH KÁROLY , az MSZP képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány véleménye megítélésem szerint határozott, egyértelmű és egyező a T/1805. számú előterjesztéssel. Ezért terjesztette a kormány a parlament elé. Ezt azért akartam elöljáróban leszögezni, hogy egyértelmű és világos legyen a tárgyalás menete. A jelenleg tárgyalásra kerülő T/1805. számú törvény elfogadásában jelentős késé s tapasztalható; nem négyöt hónap - mint sokan gondolják - az alkotmánybírósági határozathoz képest, hanem öt év. Igen, öt év, hiszen 1990ben, amikor a népszerű nevén ügynöktörvénynek nevezett törvény megalkotásának gondolata megszületett, alapvetően más társadalmi környezet volt hazánkban. Akkor ez a probléma az emberek jelentős részét foglalkoztatta, ennek jelentősége azonban mára érdemileg csökkent. Csak zárójelben hadd jegyezzem meg: tegnap egy napirend előtti felszólalásban elhangzott, hogy egy törvé nyre átlagosan 4,4 óra tárgyalási idő jut. Úgy gondolom, hogy pontosan ez a törvény az, mivel csak egy korrekciót kell végrehajtani az előző törvényhez viszonyítva, ahol jelentős időmegtakarítást lehetne elérni, javítva ezt az arányt más törvényeknél. Ezér t úgy gondolom, hogy a legfontosabb feladat ebben a folyamatban arra törekedni, hogy alkotmányos, törvényes, és az ügy minél előbbi lezárása megtörténhessen. Természetesen a tárgyalás során nem hagyható figyelmen kívül az előző kormány felelőssége, esetenk ént felelőtlensége. Igen, mert erre az előterjesztésre nem lett volna szükség, ha az előző kormány a törvényességet, az alkotmányosságot tartja szem előtt, és nem rövid távú választási politikai érdekeit, amikor 1994ben megalkotta a XXIII. számú törvényt. Felelős az előző kormány, mert addig készült a törvény '90től '94ig, amíg azokra, akik megalkották, már nem vonatkozhatott. Persze, az akkori hatalmi elitnek ez elemi érdeke volt, mivel így a kormány az állandó lebegtetés állapotában tarthatta mindeneke lőtt saját szövetségeseit. A mára iróniává szelídülő rémtörténetekre az ügynökpolitikusokról azt hiszem, mindenki emlékszik. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek átvilágításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor minde n hozzászólónak tisztában kell lennie a kiejtett szó felelősségével. Már a tárgyalás megkezdésének hírére is politikai feszültségek keletkeztek, igaz, szűk körben, de igen nagy nyilvánosság mellett. Az elmúlt napokban az eredeti szándékhoz képest - amelyet az 1994. évi XXIII. törvény megfogalmazott - többen felvetették, hogy nem elsősorban az
