Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEMJÉN ZSOLT jegyző:
1192 személyazonosító használatát. Azért nem tudom bővebben kifejteni, mivel a módosító indítványban, az indoklásban pusztán csak ennyi van, és a képviselő úr nem volt jelen. Nos, azt kell tudni, hogy ezt az azonosító módot az ingatlannyilvántartás belső azonosítóként használná. A tulajdoni lap ugyanis nyilvános, tehát bárki másolatot kérhet ezekről. Ezért is az utóbbi időben az illetékesek elmondása szerint igen sok csalás fordult elő. A csaló például kikéri a tulajdoni lapot, kiírja a természetes azonosítót, megköti az adásvételi szerződést - és simán eladja akárkinek az ingatlant. De ha ott van egy belső azonosító a számítógépben, és megköveteljük, hogy a szerződésbe írják be a s zemélyazonosítót, akkor a dolog már sokkal nehezebb lesz. (18.00) A tulajdoni lapról ugyanis sok mindent le lehet olvasni, kivéve ezt a bizonyos személyazonosítót. A lényege tehát az, hogy erről az azonosítóról mindenkinek, aki ebben érintett, az a vélemén ye, hogy sokkal nagyobb jogbiztonság érhető el. Ma Magyarországon körülbelül 78 millió állampolgár érdekelt így vagy úgy abban, hogy az ingatlannyilvántartás flott és biztonságos legyen, tehát igen sokan többszörösen is érintettek a dologban. És itt elég egy névelírás vagy egy betűelütés, a visszakeresés és a beazonosítás máris nagyon megnehezül. Köztudott az is, kedves képviselőtársaim, hogy az ingatlannyilvántartásnál csak a név és a személyi szám tartalmát írták elő annak idején. Akik tehát akkoriban ingatlant szereztek, csak ez szerepel feltüntetve. Na már most, ha ennek a módosításnak a következményeként a személyi számot elhagyjuk, azt a bizonyos személyi azonosítót, akkor marad, mondjuk, egy Tóth Pál nevű valaki az ingatlannyilvántartásban. Ezek u tán aztán ember legyen a talpán, aki be tudja bizonyítani, hogy a sok száz hasonló nevű úr közül ki az ingatlan igazi tulajdonosa. De ennek az azonosító módnak az ingatlannyilvántartásra való kiterjesztése mellett egyéb érvek is szólnak, nem részletezem; például az elhalt személyek tulajdonában lévő ingatlanok ügye, a lakcímváltozásokkal kapcsolatos korrekció problémája és így tovább. Befejezésül és mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy a bizottság megítélésünk szerint helyesen járt el akkor, amikor több ségi véleménnyel elvetette ezeket az indítványokat. Úgy véljük, hogy a T/1876/141. számú ajánlásban foglaltak alapján a törvényjavaslat kisebb technikai, stiláris jellegű korrekciója kielégítő módon megoldható, ami remélhetőleg csak javára válik ennek a fo ntos tervezetnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most javaslatot teszek a részletes vita szerkezetére: először dr. K. Csontos Miklós képviselő úr jogtechnikai és kodifikációs pontosítá sai képezik az első vitaegységet, amelyeket a képviselő úrral történt egyeztetés szerint egy felszólalásban célszerű ismertetni; ezt követően a törvényjavaslat szerkezetéhez igazodva, az egyes fejezetekhez benyújtott módosító javaslatok részletes vitája kö vetkezik, értelemszerűen a kapcsolódó mellékletekkel; végül a preambulumhoz benyújtott módosító javaslatok vitájára kerül sor. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy egyetérteneke a részletes vita általam javasolt szerkezetével. Amennyiben igen, kérem, kézf elemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Jól látható többség, köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a részletes vita szerkezetére tett javaslatot elfogadta. Most soron következik a vita első szakasza, amelyben jogtechnikai és kodifikációs pontosítás ok találhatók. Felkérem Semjén Zsolt jegyző képviselőtársamat, ismertesse ezen ajánlások sorszámait. DR. SEMJÉN ZSOLT jegyző :
