Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1190 vitában utoljára mindig az előter jesztő kap szót. Előtte kellett volna a képviselő úrnak jelezni, ha kétperces észrevételt kíván tenni. Úgyhogy sajnos nem áll módomban megadni önnek a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására holnap délután kerül sor és ugyanakkor kerül so r a részletes vitára bocsátásra is. (17.50) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/1876. számon, a bizottságok együttes ajánlásá t pedig T/1876/141. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem az önkormányzati bizottságot, hogy kíváne előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Megadom a szót Tóth Pálnak, az emberi jogi bizottság előadójának. TÓTH PÁL , az emberi jogi, k isebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. A bizottságunk állított előadót, mert olyan kérdésekről kell szólnunk és olyan módosító indítványok felől kellett döntenünk, amelyek komoly emberi jogi problémákat vetnek fö l. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kilencvenvalahány módosító indítványt az elmúlt héten tárgyalta meg a bizottságunk. Ezeknek a módosító indítványoknak a nagy része, túlnyomó többsége kifejezette n technikai jellegű volt, pontosításokat és stiláris változtatásokat javasoltak. Nagyon jelentős volt ezek között a módosító indítványok között a "típus" jellegű indítvány - nem tudok jobb kifejezést használni erre , tehát az azonos tartalmú javaslatok sz áma is. Arra természetesen nincs mód és lehetőség - meg értelme sincs , hogy ezeken mind részletesen végigmenjünk. Amire azonban ki kell térni egy kicsit részletesebben, kedves képviselőtársaim, az néhány olyan módosító indítvány, amely ennek a megítélése m szerint nagyon nagy fontosságú törvényjavaslatnak a tartalmi részeit, hogy úgy mondjam, lényegi pontjait érintette. Ezek közül az első módosítóindítványcsomagot vagy bokrot Tirts Tamás képviselő úr nyújtotta be. Az ajánlástervezet 50., 51. és 52. pontj ában szereplő módosító indítványai tulajdonképpen tartalmilag összefüggő indítványok. Ezeknek a lényege, hogy mind a három benyújtott módosító indítvány ki akarja vágni a tajszám - a társadalombiztosítási azonosító kód - használatának joga alól a munkaügy i igazgatást. A képviselő úr ennek megfelelően elhagyni javasolta a törvényjavaslat 23. § f) pontját, továbbá a 24. § h) pontját, és módosítani kívánja a 23. § e) pontját. A képviselő úr szerint a tajszám segítségével egy olyan egységes információs rendsz er alakulna ki, amire a korábbi személyazonosító jel alkalmazása során nem volt lehetőség. A módosító indítvány előterjesztője azt a javaslatot tette, hogy a tajt azok a szervek kezelhessék, amelyek a tb által fedezett szolgáltatást nyújtanak. Egyéb szerve k - mármint azok, amelyeknek a tbadatokra szükségük van - oldják meg ezt a dolgot természetes azonosítók segítségével. A bizottsági ülésen mint rendesen, most is részt vett az adatvédelmi biztos képviselője, aki a módosító indítvánnyal kapcsolatban kifejt ette: nem nagyon érti, hogy a munkerőpiaci szolgáltatással
