Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - PAPP PÁL (MSZP):
1142 Köszönöm szépen. Megadom a szót Papp Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Matuska Sándor, szintén a Magyar Szocialista Párt részéről. PAPP PÁL (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A s zámítógépek és az adatátviteli rendszerek fejlődése napjainkra teljesen átalakította a világ üzleti életét, és azt, ahogy egymással kommunikálunk. Ennek a változásnak elsősorban a szoftveripar volt a hajtóereje; az a szoftveripar, amely 120 milliárd dollár os forgalma mellett évente mintegy 25 milliárd dollárt veszít a szoftverkalózkodás, vagyis a számítógépes programok jogosulatlan használata és másolása következtében. Ma Magyarországon körülbelül 475 ezer darab számítógép van, ezek többsége intézmé nyek és gazdálkodószervezetek használatában. Amíg a számítógépeket nagy valószínűséggel megvásárolják, addig a szoftverek túlnyomó részéért egyáltalán nem fizetnek, vagy ha fizetnek is, a valós értéknél kevesebbet, és nem annak, aki arra jogosult lenne. Az illegális szoftverek kisebb részben kereskedelmi forgalomba kerülnek, nagyobb részüket a felhasználók saját maguk részére másolják. Nemcsak a külföldi gyártókat, hanem a magyar fejlesztőket is kár éri, de rosszul jár az importőr, a tisztességes kiskereske dő és az állam is. Becslések szerint önmagában az elmaradt forgalmiadóbevételek évente 510 milliárd forintra tehetők, a társadalom egészét érő veszteség azonban ennél magasabb, hiszen vállalkozások megszűnése, a foglalkoztatási lehetőségek szűkülése az e redmény. A probléma jellegzetessége az, hogy az illegális szoftverhasználat Magyarországon elsősorban a versenyszférában terjedt el. Amíg a falusi cipész villanyszerelésért cserébe megtalpalja a szomszéd cipőjét, addig e művelet, bár feketegazdasági aktus, de mégis inkább a mindennapos túlélési ügyeskedések közé tartozik. Erkölcsileg is jóval elmarasztalhatóbb, amikor tőkeerős cégek tesznek szert gazdasági előnyre úgy, hogy az igénybe vett szolgáltatásért, a felhasznált eszközért nem fizetnek. Nemcsak arról van azonban szó, hogy egyes "szegény" intézmények, vállalkozások úgy takarékoskodnak, hogy nem adnak pénzt azért, amit könnyűszerrel meg tudnak szerezni. Sokan tudatosan eleve nem tervezik vagy alultervezik szoftverekkel kapcsolatos kiadásaikat, miközben számítógépes parkjuk általában gyönyörűen dokumentált. A szoftverkalózkodás persze nem magyar sajátosság. Az 1993 óta Magyarországon is működő Business Software Alliance - rövidítve BSA , a szoftverek illegális terjesztésének visszaszorítására alakult nem zetközi szervezet felmérése szerint 1995ben a magyarországi számítógépeken futtatott programok 80 százaléka volt illegális másolat, az európai átlag 50 százalék, az egyesült államokbeli 35 százalék körül van. (14.10) Vannak ugyanakkor olyan országok is, a hol legfeljebb mutatóba akad jogtiszta program. Magyarország viszonylag előkelő helyezése ebben a statisztikában - a már említett károkon túl - az ország nemzetközi megítélését is rontja, és a későbbiekben nehezítheti az újabb fejlesztésű programok magyar nyelvre történő honosítását, sőt más európai szabványok és normák átvételét is. Mi hát a teendő? A feketegazdaság és benne a szoftverkalózkodás elleni hatékony fellépés jogszabályi háttere, törvényi garanciái adottak. A siker azon múlik, hogyan él lehetősé geivel a rendőrség és az adóhivatal, megakadályozzáke a vámszervek, hogy olyan kevéssé vám- és áfatisztelő hardverimportőrök működjenek, akikről eleve naivitás lenne feltételezni, hogy legális szoftverrel árulják a fekete hardvert. A nemzetközi összefüggé sek miatt is fontos, hogy a nevezett szervek erőteljesen lépjenek fel, ugyanakkor meggyőződésem, hogy a szankcionálás csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A probléma általános megoldásához azon a felhasználói magatartáson keresztül vezet az út, amely eleve igényli a jogtiszta szoftverek részletes felhasználó dokumentációit, garantált vírusmentességét, elismeri a fejlesztők és a gyártók jogait, a vásárlással hozzájárul a további fejlesztésekhez és ezen keresztül olcsóbbá teszi a programokat.
