Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MATUSKA SÁNDOR (MSZP):
1143 Az illegál is programok felderítése nemcsak a gyártók, a forgalmazók és az állam érdeke. Jelentős presztízsveszteséggel, az ügyfélkör bizalmának megrendülésével járhat, ha például egy bank vagy biztosító akár a jóhiszeműen szerzett illegális programjai miatt keveredn e - úgymond - kabátlopási ügybe. Nem a reklám helye, de pozitív lépéseket tett a közelmúltban maga a kormány is ebben az ügyben, amikor is az összes minisztériumban és kormányhivatalban megteremtette a kizárólagosan jogtiszta szoftverhasználat feltételeit. Az ÁPV Rt.hez tartozó többségi állami tulajdonú vállalatok pedig ez év július 1jéig fogják rendezni számítógépes ügyeiket. Persze ezek a példák akkor igazán jók, ha követőre találnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A feketegazdaság ügyében sem lehet csupán megszorító intézkedésekkel sikert elérni. Ha nem hasznosítjuk és ösztönözzük a képzett magyar munkaerőt és szürkeállományt, ha nem segítjük elő kreatív kibontakozását többek között az értékes szellemi termékek, így a szoftverek megfelelő elismerésével, akk or saját magunkat fosztjuk meg a felemelkedés legfontosabb hajtóerejétől. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Matuska Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt, azzal, hogy 5 perc áll a Szoci alista Párt rendelkezésére. Amennyiben marad még idő, akkor meg tudom adni a szót Göndör István képviselő úrnak is. Meglátjuk. Megadom a szót Matuska Sándor képviselő úrnak. MATUSKA SÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A feketeg azdaság területén tapasztalható jelenségek, az ott megszerezhető anyagi javak mennyisége joggal háborítja fel a nehéz körülmények között is becsületesen élő állampolgárokat, különösen a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat. A feketegazdaság jelensé gei annál kártékonyabbak, minél jobban a mindennapok részévé, élményévé válnak. Erről szeretnék egykét példát elmondani. Itt van például a mindennapi kenyerünk ügye. A naponta kiszolgált, elfogyasztott kenyér és pékáru 3040 százaléka számlázás nélkül ker ül a kiskereskedelembe és onnan a fogyasztóhoz. Érdemes volna kiszámolni, hogy mennyi adóbevételtől esik el csak e miatt az ország. Mit jelent ez a versenyegyenlőség szempontjából vizsgálva? A piaci versenyben nem az győz, aki szebb, jobb, olcsóbban megter melt áruval lép a fogyasztó elé, hanem az, aki csak feleannyi termékről ad számlát, mint amennyit kiszállít. A számla nélküli kenyérhez természetesen számla nélkül beszerzett liszt is kell és más anyagok. Szakszerű ellenőrzéssel és persze a mainál keményeb b bírságolással lényegesen csökkenthető lenne az így előálló veszteség. Más esetben az előrelátóbb, egyszerűbb, a mainál igazságosabbnak tűnő adóztatás csökkentené az adókikerülők számát. Jó példa erre a földbérleti díjak adóztatási rendszere, ami évek óta rossz, bonyolult. A végeredmény az, hogy a potenciális adóalanyok 3040 százaléka nem fizet semmit. Ma a fizetendő adó nagysága, bevallása, befizetése attól függ, ki adja bérbe a földet, hogyan szerezte a földet a bérbeadó, kinek adja bérbe a földjét. Egy szerényebb mértékű egységes adókulcs szigorú alkalmazása több adóbevételt és kisebb terhet eredményezne a költségviselőnél; a gazdálkodóknál pedig versenysemlegességet jelentene, hiszen ma jószerével csak azok fizetnek adót a földbérleti díj után, akik tá rsas vállalkozásoknak, szövetkezeteknek adták bérbe a földjüket. Végül még egy példát engedjenek meg arra, hogy a helytelen állami intézkedés miként feszegeti, nyittatja fel az illegális kereskedelmi csatornákat. 1996 első félévére teljes tilalom van érvén yben a búzaliszt kivitelére. Tény, hogy vannak felesleges készletek az országban. Az is tény, hogy jelenleg támogatás nélkül is exportképes a liszt - a folyamatos jelenlét fontosságáról a piacon most nem is